Kállai Irén – Sándor Mária szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 12-14. (Berettyóújfalu, 2009)

NÉPRAJZ - VOLKSKUNDE - Magyari Márta: Görög katolikus húsvéti hagyományok Létavértesen

azért, hogy az a világosság" - mondják erről. A másik sajátos elem pedig az, hogy Nagylétán a húsvétvasárnapi templomlátogatásnak elmaradhatatlan része a hívők számára a szentelés utáni keresztcsókolás. Ezt senki sem mulasztja el, aki részt vesz a misén és a pászkaszentelésen. A pap a templom kapujában áll a kereszttel a kezében és az egyenként keresztcsókolásra eléje járuló híveket szentelt vízzel meghinti. Közben mindannyiszor fennhangon mondja: Krisztus feltámadt! A hívek pedig ezt felelik rá: Valóban feltámadt! Nagylétán a keresztcsókoláson való részvételnek kialakult hagyományos rendje van. A szentelés után először az asszonyok majd a férfiak kerülnek sorra. Ez a sorrend látszólag ellentétes a vasárnapi nagymise alatt a templomban megfigyelhető szigorúan betartott ülésrenddel

3

1. A templom belső terének az ikonosztázionhoz közelebb eső felében csak férfiak, a távolabbi, hátsó traktusában pedig csak a nők foglaltak helyet. A keresztcsókolás alkalmával megnyilatkozó fordított sorrendnek praktikus magyarázatát adják: azért van ez így, mert az asszonyoknak sietni kell haza az ebédet előkészíteni, a férfiak pedig ráérnek.

3

2 A görög katolikus közösségekben a húsvéti pászkaszentelés az év legnagyobb nyilvános ünnepe. Ennek során nemcsak az asszonyi tevékenység kézzelfogható produktumai (pászka, egyéb eledelek, a korár elrendezése, a kendő), hanem a családi összetartozás ténye is megnyilvánul az egész közösség előtt. A nyilvánosság szerepe döntő mozzanat a pászkaszentelésen való részvételben, ezt bizonyítja számos visszaemlékezés, amely arról szól, hogy milyen nagy gondot fordítottak arra az asszonyok, hogy a szentelésre elvitt eledelek s a tárgyak valóban szépek, esztétikusak legyenek. A közösség ellenőrzése szembeötlően megnyilvánult abban, hogy az elbeszélések szerint a szentelés alatt figyelték egymás kosarát, s ha valamilyen újítás tetszést aratott, a következő évben már utánzói is akadtak.

3

3 Az 1990-es évek közepén megfigyelhető volt egy jelentős hangsúlyeltolódás abban, hogy a görög katolikus közösségekben a pászkaszentelésnek mely mozzanatai kerültek előtérbe. Ekkor a kosarakban elhelyezett ételekről a hangsúly áttevődött a szentelésen való részvételre

3

4. A kosarakban megszentelt ételek mennyisége egyre 3

1 1994-bcn a virágvasárnapi misén figyeltem meg, hogy egy fiatal házaspár férfi tagja a fiú gyermekkel előre ült, a feleség hátra, az asszonyok közé, és amikor a kisfiú hangosan sírni kezdett, az asszony előrejött, de nem ült le melléjük, rövid idő múlva visszament eredeti helyére. 3

2 „Mikor vígé van a pászkaszcntelísnek, akkor az esperes úr odaáll a kapuba és akkor keresztcsókolás van. O, az sok üdőbe kerül, mer rengeteg a níp. Ez mindig, mindig vót. Ott állunk sorba. Nem együtt megy oda a család. Az egyik az egyik barátjával beszél, a másik a másikkal. Az asszonyok sietnek haza, hogy befőzzík a levest. Az emberek ráérnek. Az asszonyoknak van tennivalójuk otthon, de az emberek ráírnék, ük csak a kíszre mennek haza." (F. J.-né sz. 1914. Nagyléta) 3

3 „Persze, hogy figyeltük a pászkákat, hogy melyik a szebb. Vagy a tojást, hogy mék a szebb, ha vót olyan lilás forma, vagy sárga, ha tetszett, akkor a következő évbe mán úgy csinálták." (M. Sz. sz. 1918. Pocsaj) 3

4 „Hát nekem vót két húgom és anyám azokkal együtt, vittík szentelni, a család, az ott mind egy bokorba 194