Kállai Irén – Sándor Mária szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 12-14. (Berettyóújfalu, 2009)

NÉPRAJZ - VOLKSKUNDE - Magyari Márta: Görög katolikus húsvéti hagyományok Létavértesen

kisebb, jobbára csak szimbolikus jelentőségű. A házi készítésű élelmiszerek mellett egyre több a kereskedelmi forgalomból származó is (kalács, sonka, palackozott bor, csokoládé). így a fő hangsúly a nyilvánosság tekintetében a szentelésre hozott ételekről áttevődik a szentelésen való megjelenésre. A megkülönböztetett ünnepi öltözködés a legdivatosabb új ruháját igyekszik mindenki felvenni erre az alkalomra - hivatott mutatni a közösség előtt azt, hogy milyen nagy jelentőséget tulajdonít az egyén annak, hogy itt megjelenjen. A szülőhelyükről elszármazott családtagok megjelenésükkel a családi összetartozást demonstrálják. A huszadik század végére a pászkaszentelésen való részvétel Létavértesen is a görög katolikus identitás egyik fontos összetevőjévé vált. Az elkészült pászka (Vértes) Pászkaszentelés a nagylétai templomban (A felvételeket a szerző készítette 1994-ben.) vót. Általába. Hát a férfiak nem, azok külön vótak, az emberek főként. A női személyek azok mind együtt vótak. Az a mai napig is úgy van. Itt van egy család, vagy egyedül van az anya, ha van olyan lánya, hogy menyecske, de ha itthun van még, akkor a családdal van együtt. Akkor együtt ünnepelnek ott, együtt várják a pászkaszentelést. Kinn állnak a templom előtt egy félkörbe, kitesznek oda egy asztalt, ott tartja a pap a szenteléshez való szentmisét, és mikor oszt a pap elvégzi, akkor körüljárja és sorba megszenteli a pászkákat." (M. G. sz. 1930. Vértes) 195