Kállai Irén – Sándor Mária szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 12-14. (Berettyóújfalu, 2009)
NÉPRAJZ - VOLKSKUNDE - Magyari Márta: Görög katolikus húsvéti hagyományok Létavértesen
meghúzódhat római katolikus hatás is, de fontos szempont az egyház részéről a hívek számának növelésére való törekvés is, hiszen az esti órákban többen elmennek a szertartásra, mint hajnalban. 2 4 A görög katolikus egyházban a húsvéti eledelek megszentelése 2 5 a vasárnapi mise után hagyományos módon a templomudvaron, a szabad ég alatt történik. Ettől általában csak rossz idő esetén szoktak eltérni. 2 6 A szentelésre kerülő ételek köre, bár egyházi előírás is szól róla, vidékenként eltérő lehet. Legállandóbb elemei a húsvéti pászka és a főtt tojás, a görög katolikus húsvéti ételszentelés közkeletű elnevezése, a pászkaszentelés is ebből ered. A pászkaszentelésre elkészített hagyományos görög katolikus húsvéti eledelek köre - pászka kalács, sárgatúró, tojás, sonka, kolbász, különböző töltött húsok - néhány egyéni kiegészítővel még kibővülhet. Altalánossá vált a bor szenteltetése, borosüveget szinte minden kosárban lehet látni. 2 7 Az emlékezet szerint korábban Vértesen és Nagylétán sokan vittek vajat is a szentelésre, ma ez már ritkább, inkább az egyéni ízlés függvénye. 2 8 A gyermekek részére csokoládétojást, -nyulat, -bárányt is helyeznek újabban a kosarakba. A szentelésre vitt kosaraknak virággal, zöld levelekkel való feldíszítése nem túl gyakori jelenség. Nagylétán több kosarat lehetett látni zöld levelekkel és sárga tavaszi virágokkal feldíszítve. 2 9 Nagylétán a pászkaszenteléshez kapcsolódóan megőrződött a görög katolikus szokáshagyománynak két sajátos, más településeken már elhalványult, vagy eltűnt eleme. Az egyik ilyen elem az, hogy itt a szentelés alatt a kosarakban 3 0 elhelyezett pászkákban egy-egy szál gyertya ég. „Mindig állítunk egy gyertyát a pászkába, csak 2 4 „Valamikor éccaka vót, de most este sokkal többen jönnek. Én nem tudom, hogy mi vagyunk ügyetlenek, vagy ez általános jelenség. A régi falumba, Nyírgersén Nyírmihálydi is hozzá tartozott, édesapám vót ottan, és mikor a feltámadást a filiába este 6 órakor tartottuk, otthon meg éjfélkor. Hat órakor tömött templom vót, éjfélkor, meg hát vótak sokan, de nem annyira. Szóval ez általános vót, és akkor ott is előbbre hoztuk, akkor többen vótunk." (F. I. görög katolikus esperes) 2 5 „Pászkaszentelés - A húsvétvasámapi Szent Liturgia végén a bizánci egyházban pászkaszentelést végeznek. Az egyház a pap révén megáldja a hívek eledeleit, hogy a hosszú böjti időszak után megszentelt ételeket vehessenek magukhoz. Különösen fontos szerepet kap a húsvéti bárány (és más húsok) megáldása de mindazoknak az ételeknek is, amiktől a böjt folyamán megtartóztatták magukat a hívek." IVANCSÓ István: Görög katolikus szertartástan. Nyíregyháza, 1997. 151. 2 6 1994 húsvétján, március végén olyan hideg szeles idő volt vasárnap délelőtt, hogy a pászkaszentelést a templomban tartották meg. Ezt videofelvételen és fényképeken is dokumentáltam. 2 7 Palackozott bort általában ritkán visznek a szentelésre, bár újabban ez is előfordul. Ha üveg-, vagy parafa dugóval ellátott palackban viszik a bort, akkor a füstölés és a szentelés előtt, amikor a kosarakról leveszik a kendőt, a palackból is kihúzzák a dugót. 2 8 „Van, aki vajat is visz szentelni. Én mindig szoktam vinni egy margarint, mer ugye sokan vagyunk, a fiúk szeretik, bekenik vele a kalácsot, rávágják a sonkát, aztán úgy eszik." (M. Gy.-né sz. 1911. Nagyléta) 2 9 A pap felesége évek óta feldíszíti tavaszi virágokkal a kosarukat a szentelésre, s talán ennek a mintának is szerepe lehetett abban, hogy 1994-ben több kosarat lehetett látni ilyen módon feldíszítve. 3 0 Nagylétán többnyire fehér vesszőből készült hosszúkás karos kosarakban vitték az 1990-es évek közepén a szentelni valót a templomba, a kosarat leginkább fehér színű, hímzett „pászkás szalvétával" terítették le. 193
