Kállai Irén – Sándor Mária szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 12-14. (Berettyóújfalu, 2009)

NÉPRAJZ - VOLKSKUNDE - Magyari Márta: Görög katolikus húsvéti hagyományok Létavértesen

Magyari Márta GÖRÖG KATOLIKUS HÚSVÉTI HAGYOMÁNYOK LÉTAVÉRTESEN Létavértes mai közigazgatási területén egykor két önálló falu Nagyléta és Vértes osztozott, mindkettőben református magyar és döntően román eredetű görög katolikus népesség lakott.

1 A húsvéti ünnepkör hagyományainak záró fejezetét mutatja be jelen dolgozatom, elsősorban az 1990-es évek közepén végzett terepmunkára alapozva.

2 A görög katolikus húsvéti szokáskörön belül a nagyszombaton megjelenő hagyományok legnagyobb része az ünnepi ételek elkészítéséhez kapcsolódik. A görög katolikus szokáshagyományban e naphoz nem fűződik számottevő szakrális tevékenység, s ismeretlenek a különböző bajelhárító, egészségmegőrző mágikus cselekedetek is. A nagyszombat legfőbb sajátossága egy jól körülhatárolható, felekezeti hagyományok által meghatározott tevékenységi körnek, az ünnepi ételek elkészítésének domináns jelenléte. Ezen belül az ünnepi kalács, a pászka elkészítésére fordítják a legnagyobb figyelmet. A görög katolikusok húsvéti kalácsa, a pászka búzalisztből gyúrt kelt tésztából készül, az emlékezet szerint mindig boltban vásárolható élesztővel kelesztették. Sütésének általános időpontja nagyszombat

3, a hosszú munkafolyamatot hajnalban vagy kora reggel kezdik. A pászka tésztájába kevés cukrot és újabban tojást is tesznek, általában tejjel dagasztják, de előfordult, hogy savót használtak erre a célra.

4 Dagasztás közben a pászka tésztájába zsiradékot is belegyúrnak vaj vagy disznózsír formájában, Vértesen a zsírt tartották alkalmasabbnak erre a célra.

5 A jól kidolgozott, „bedagasztott" tésztát liszttel leszórva, kendővel letakarva meleg helyen kelesztik.

6 A dagasztás és a kelesztés után formálják ki a nyers tésztából a tulajdonképpeni húsvéti pászkát. A pászka formáját tekintve egységes elv az, hogy alakja minden esetben kerek. Kizárólagosan csak kör alakú sütőformába vagy tepsibe helyezik. A pászka, az csak kerek lehet - mondják erről. 1 Ehhez lásd: TOKAI Gyula: Nagyléta földje és népe. Vámospéres, 1992. ;SZABO Gyula: Vértesi krónika. Létavértes, 1993. 2 A húsvéti ünnepkör ezt megelőző szakaszáról lásd: KOTICSNÉ MAGYARI Márta: Görög katolikus nagyböjti hagyományok. A Bihari Múzeum X-XI. Evkönyve. Berettyóújfalu, 2006. 97-104. 3 A közelmúltban kialakult az a gyakorlat is, hogy már nagycsütörtökön megsütik a pászkát, mivel ez időigényes és nehéz munka, s így nagyszombaton a húsvéti ételek elkészítése nem torlódik túlságosan össze. 4 Vértesen úgy vélik, hogyha nem tejjel, hanem savóval dagasztják a kalácsot, akkor foszlósabb lesz. 5 „Vót itt egy kis öreg papné, tőle látta anyám, hogy így habosította a zsírt a kezén. A kezemen habosítom, az az öreg papné vette így a keze közé, tőle látta anyám. Mi mindig disznózsírral szoktuk, ugye annyira sokat nem tesz, mi ezt szoktuk meg." (M. G.-né sz. 1930. Vértes) 6 Néhol vánkost, kispárnát is helyeznek a letakart tészta tetejére, hogy a hideg levegő ne érhesse, még hamarabb megkeljen. 189