Kállai Irén – Sándor Mária szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 12-14. (Berettyóújfalu, 2009)
NÉPRAJZ - VOLKSKUNDE - Magyari Márta: Görög katolikus húsvéti hagyományok Létavértesen
A bihari falvakban hagyományos módon készülő pászka három részből áll 7. Egy cipószerű alsó részből, két erre ráboruló, egymáson keresztbe fektetett tésztafonatból, valamint egy hosszabb, az egészet körbe ölelő fonatból 8. Vértesen három ágba fonják a tésztát, s a felső fonatról azt tartják, hogy az olyan „töviskoronaszerű". Nagylétán a tésztafonatok tetszőlegesen készülnek két- és háromágú fonással. 9 A megformált nyers pászkatészta kelését az edények emelgetésével ellenőrzik. A súlyából tudják megállapítani, hogy eléggé megkelt-e már, ha „nehéz", még nem alkalmas a sütésre. Megrázni, ütögetni azonban nem szabad, mert „összeszakad a béle". Közvetlenül a sütés előtt tojássárgájával kenik be a tészta tetejét. Apászkákat az 1950-es évek végéig még kizárólag kemencében sütötték. Később az újabb sütő-főző eszközök elterjedése ugyan visszaszorította a kemencék használatát, de az újabb gázés villanytűzhelyeken is a hagyományos formájú húsvéti pászkák sülnek. A pászkasütés nemcsak azért a legfontosabb mozzanata a húsvéti ételek elkészítésének, mert időigényes és hozzáértést követelő munkafolyamat, hanem azért is, mert az asszonyi tevékenységi kör olyan része, melynek produktuma a családi körön túli nagyobb nyilvánosság elé kerül a szentelés során. Nem véletlen ezért, hogy az asszonyok között állandó beszédtémát jelentenek a pászkasütéssel kapcsolatos apróbb fortélyok 1 0. A mindig jobbra törekvés jegyében 1 1 kipróbált különböző újítások és a hagyományokhoz való ragaszkodás együttes jelenléte a pászkakészítés folyamatában sajátos kettősséget hoz létre. Az alapanyag, a tészta elkészítése során megfigyelhető számos technikai újítás, új anyagok alkalmazása is teret kap (zsiradék, savó stb.), ugyanakkor a pászka alakjának megformálása szigorúan a hagyományok szabta 7 „Kerek lábosba sütöttük a pászkát. A tetejére fontunk fonatot, körbe tettük koszorúnak, a közepire megint keresztbe, az is összefonva keresztet tettünk rá. Csak két ágba fontuk azt a tésztát. Legelébb tettük a keresztet, aztán fontunk egy olyan nagy hosszút, ami az egész lábost körül betakarta. Az alját, azt csak szépen tisztán tettük bele." (F. J.-né sz. 1914. Nagyléta) 8 „A kalácstészta mikor meg vót kelve beletettük a lábosba, mer lábosba sütöttük a kerek kalácsot. És vékonyabb három ágból fontuk a koszorút és a keresztet meg csak két ágból, mer akkor tejesen ellepte, ha három ág a kereszt. Alul a tészta egybe vót. Máskor szoktuk, hogy három ágból fonjuk és úgy összeborítjuk, de a pászkát azt nem szoktuk, azt csak úgy egybe tettük a lábosba." (Sz. S.-né sz.1937. Nagyléta) 9 „A közepén egy kisebb darab van, azután egy egész hosszú tísztábúl csinálunk víkonyat, aztán, azt úgy fonjuk, mint a hajat, három ágba. Akkor az egyiket így tesszük, a másikat meg keresztbe rá. Akkor két ágra megfonunk egy másikat. Ez háromágas, ez meg kétágas. A szélire körbe kétágas kerül. Azér csináljuk így, hogy szép legyék. Ez pászka, ez húsvéti pászka, ez nem egy kalács. Amikor csak úgy kalácsot sütünk, akkor azt csak úgy tekerjük kerekre, de ez pászka, húsvéti pászka. Nincs tojás a tésztájába, csak liszt, cukor, élesztő, olaj." (Sz. G.-né sz. 1928. Nagyléta) 1 0 „Nem szoktunk a pászkába tojást tenni, de én most ütöttem bele egyet, gondoltam megpróbálom, a sógornőmtől hallottam, hogy ő tavaly úgy csinálta és nagyon szép lett tőle a pászkája. Most én is kipróbáltam, nem tudom, milyen lesz." (Sz. J.-né sz. 1930. Nagyléta) 1 1 Számos visszaemlékezés szól arról, hogy minden asszony arra törekedett, hogy az ő pászkája legyen a legszebb. 190
