Kállai Irén – Sándor Mária szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 12-14. (Berettyóújfalu, 2009)

NÉPRAJZ - VOLKSKUNDE - Vajda Mária: A szőlőművelés szokáshagyományai Almosdon

A jól gondozott tőke sima, gömbölyű, s rajta, nem látható szemek, úgynevezett vakszemek vannak, melyekből vesszők sarjadhatnak. Metszéskor, az elmúlt évben sarjadt ilyen vesszőket újfának mondják. Az egyévesnél idősebb vessző neve: cser. A két évnél idősebb cser: az öreg cser. A cserből szintén erednek hajtások, ezek neve: csercsap, illetve ha ezt két-három szemnél hosszabbra hagyják, akkor rúd, ha kettőnél több ágból áll, akkor borvillás.

1

6 Ha az újfát egy-két szemre visszametszik, akkor új-csapot kapnak, vagyis a csap bizonyos hosszúságúra visszavágott újfát jelöl, akár a tőkéből sarjadt, akár a cserből. Termést csak az a vessző (fa) hoz, amelyik cserből sarjad. Tehát az újfa nem hoz termést, illetve csak nagyon jó évben. A termés csak a csercsapoktól, rudaktól, cservillástól, borvillástól várható. Ezeken vannak a termő szemek (a rügyek). A termő szemek normális esetben két fürtöt hoznak. Ezek alapján lényegében már a metszéskor megállapítható a várható fürtök száma. Almosdon új ültetvényeknél a második éves szőlőre metszéskor egy szemet hagytak, harmadik évben az előző évire még egy szemet, és újfára is 1 -2 szemet hagytak. A már beállt ültetvényeknél metszéskor elsőnek a kétéves öregcsert vágták le. Kiválasztották azt a két újfát, melyiket meghagytak, 3-4 szemre metszve. Ha lehetett, mindig átellenben hagyták meg ezeket. A tőke közepéből minden vesszőt kivágtak. Két csert hagytak, ezt is 4-4 szemmel, vagy rudalva, ez hozza termést, a fürtöket. Oltott szőlőknél, ha a vadhajtás is kihajt, azt tőből kell kimetszeni. Az erősen terhelt szőlőtőke legyengül, ezért rudalni csak azt a szőlőt szabad, amelyiket gazdagon trágyáznak, szól a régiek intelme. De húsz termőrügynél többet nem tanácsos hagyni. Metszéskor ügyelni kellett arra, hogy a vesszőt ferdén vágják, úgy, hogy a szem fölött, az ellenkező oldalon lejtsen, hogy a kicsurgó lé, a szemre ne folyjon, mert emiatt a szem megvakul. A szabályosan kialakított tőkét szépnek tartják, a rosszul alakított tőke és a rosszul gondozott szőlő gazdáját lenézték régen és ma is.,, F elkapaszkodott az ugorkafára, de a bora meg guggolás. " Utalván ezzel arra, hogy szőlősgazdának lenni régen rangot jelentett a faluban, s aki nem értett a szőlőmüveléshez, lusta volt, guggolás bora

1

7 1

6 A régi álmosdi öregek még emlékeztek rá, hogy a vincellérek azt a szőlőmunkást, aki a nap folyamán, bármikor borvillást, tulajdonképpen ikervesszőt talált jutalomból hazaengedték, s nem kellett végigdolgoznia a napot, de a teljes bérét megkapta aznapra. Ily módon is ösztönözték a szőlőismeret fejlesztését, a hozzáértő, figyelmes munkát. 1

7 guggolás bor: a rossz, ihatatlan bor megjelölésére használt tréfás kifejezés. Arra utal, hogy annak az ablaka előtt, akinek ilyen rossz bora van, guggolva mennek el az arra járók, nehogy meglássa őket a gazda, s inni kelljen a lőréjéből. 168