Kállai Irén – Sándor Mária szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 12-14. (Berettyóújfalu, 2009)

NÉPRAJZ - VOLKSKUNDE - Vajda Mária: A szőlőművelés szokáshagyományai Almosdon

a füst elvezetésére szolgált. Emlékeztek még nádpatics kéményre is Álmosdon,

1

3 de készült korszerűbb, téglából való is. Voltak, akik tornácot is építettek. A pajta előtti kis téren virágoskert is díszlett, jellegzetes virága a pünkösdi szekfü, flox, petónia. Minden gazdasszonynak volt a pajta környékén egy kis veteményeskertje is, ahol zöldséget, krumplit termelt, és amikor a szőlőben főzésre került sor, a főznivalók egy része már kéznél volt. Termeltek lopótököt

1

4 és tojástököt

1

5 is. A föld alá süllyesztett pincékben érik a jó bor - azt tartják. A pajták alá a szőlőskertekben pincét is építettek. De pince húzódott az egykori nemesi udvarházak alatt is. A pince nagysága változó, méretét a szőlőterület nagysága határozta meg. Az egykori álmosdi törzsökös földesuraságok pincéi, mint azt a Kölcsey-kúria, a Fráterház, a Miskolczyak, a Péchyek a Gulácsyak megmaradt pincéi mutatják, hatalmas méretűek. De a településen a legnagyobb a régi kaszárnya pincéje, pedig annak egy szárnyrészét lefalazták, miután beomlott. A faluban lévő paraszti portákon lévő pincékben nemcsak bort, de hordós káposztát, krumplit és zöldségféléket is tároltak. A pincék belsejében a téglával kirakott fal elé, vastag ászokra, rakták sorban, a régebben tölgyfából, később már akácból készült különböző méretű hordókat. Szőlőtelepítés - szőlőművelés Telepítés előtt a talajt alkalmassá kellett tenni a szőlőültetésre. A megtisztított területet gazdagon megtrágyázták. Ez után következett a forgatás. Ezt a rendkívül nehéz munkát Almosdon régen kézi erővel végezték, késő ősszel, télen. A forgatást a terület legalacsonyabban fekvő részén kezdték. Előbb egy kb. 60 cm (legalább két ásónyom) mélységű árkot ástak felfelé haladva. Ezt berogyasztották úgy, hogy a humuszban gazdagabb felső talajréteg alulra, az ültetendő szőlő gyökereihez kerüljön, az alsó réteg pedig felülre. S ez ismétlődött az egymás mellett ásott árkok sorozatával. Közben a forgatás alá vett területet folyamatosan tisztították az előkerült gyökerektől, taracktól stb. Ezután a talajt pár hónapig ülepedni hagyták, s csak azután telepítették be. Később már a nehéz, kézi erővel végzett forgatást mélyszántással helyettesítették. 1

3 VARGA Gy. i.m. 1975. 449. 1

4 A lopótököt borszívásra használták. Előbb a kct végét kifúrták, a tök belét kikaparták, kimosták, kiszárították. 1

5 A tojástököt tojás tárolására használták. A nyaki részét levágták, a belsejét kikaparták, és száradás után ebben a tökhéjban gyűjtötték a kotló alá való tojást. A kemencesutban tartották, hogy „ a tojás meg ne fázzon, mert csak így kél ki ", így lesz belőle csirke, úgy mondták. 165