Kállai Irén – Sándor Mária szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 12-14. (Berettyóújfalu, 2009)

NÉPRAJZ - VOLKSKUNDE - Vajda Mária: A szőlőművelés szokáshagyományai Almosdon

Piros szlanka, Oportó, Otelló) csemegeszőlőt (Saszla, Pannónia kincse, Szőlőskertek királynője, Hamburgi muskotály, Csabagyöngye, Zalagyöngye stb.) is termesztettek ekkor. Az álmosdi hegyközség rendtartása - A szőlőskertek szervezete, működése A XIX. század végén az álmosdi szőlőtermesztés fellendülésével, a nagyarányú szőlőtelepítéssel szinte egyidejűleg szerveződött meg a településen a hegyközség. Az álmosdi hegyközség rendtartását 1896-ban foglalták írásba, az 1894. XII. tc. értelmében.

1

0 A 37 pontba foglalt rendtartás szerint, az önkormányzati alapon szervezett és működő álmosdi hegyközség „a közös összes és hegyrendészeti feladatokon kívül a »peronosphora vitikola« és más egyéb szőlőbetegségek elleni közös védekezést, végül a szőllők jövedelmezőségének fokozása végett szükséges egyöntetű gazdálkodás kezelését és szervezését is czéljául tűzi ki." A hegyközség szabályait társadalmi helyzetre való tekintet nélkül mindenki köteles volt betartani. Minden bizonnyal a korabeli szőlőtelepítés alá bevont területekre vonatkozó gyakorlatot és az ügyeskedőknek a hegyközség rendtartása alóli kibúvási törekvéseit is tükrözi a következő pont: „Ezen szabályok kötelező ereje, az álmosdi földadó telek könyvben szőllő, vagy ennek járulékai gyanánt felvett minden földre kiterjed, hivassék bár aljnak, szántó- vagy kaszáló földnek." A szőlő birtokosok összefogásával, a szövetkezés sajátos formáját hozták tehát létre a hegyközség megalakulásával. A hegyközség jelentette a falu egész szőlőterületét, a szőlősgazdák egészét, a kertgazdaságot. A szőlőskertek belső élete, a hegyközségi rendtartás pontos betartása felett a szőlőbirtokosok közgyűlése és a hegyi választmány őrködött. Maguk közül választották a tisztségviselőket: a hegyelnököt, hegybírót, esküdteket, pénztárnokot, jegyzőt. A hegyközség legfontosabb szerve a közgyűlés, melynek minden szólóbirtokos tagja volt, aki a hegyközséghez tartozott. A vagyoni cenzus azonban erőteljesen megszabta a közgyűlés tagjainak szavazati jogát, ugyanis a közgyűlés minden tagja, szőlő birtokának nagyságához mérten egy vagy több szavazattal bírt. 800 négyszögöl, vagy ennél kisebb szőlőbirtokos egy szavazattal, az ennél nagyobb területtel birtokosa pedig annyi szavazattal, ahányszor 800 négyszögöl területtel rendelkezett. De az 1

0 Almosd hegyközségének 1896. augusztus 10-én tartott közgyűlése ezt egyhangúlag elfogadta. A földművelésügyi miniszter 41478/VI-I/98. számú rendeletének megfelelően, kiigazítva, jóváhagyás végett felterjesztették Bihar vármegye törvényhatósági bizottságához, mely 1899. március 15-én Nagyváradon jóváhagyta. Az álmosdi hegyközség rendtartása. HBML. IV.B. 411.1. 157