Kállai Irén – Sándor Mária szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 12-14. (Berettyóújfalu, 2009)

NÉPRAJZ - VOLKSKUNDE - Vajda Mária: A szőlőművelés szokáshagyományai Almosdon

összes hegyközségi tulajdonos szavazatainak egynegyed részénél több szavazatot saját nevében egy birtokos sem gyakorolhatott. A szájhagyomány szerint a vagyoni cenzus ellenére, mindig közmegegyezéssel tudtak dönteni. A közgyűlés tagjai igazolt megbízott útján is szavazhattak. A közgyűlés akkor volt határozatképes, ha az összes szavazatok egyhannad része jelen volt. A közgyűléseket tizennégy nappal korábban dobszó útján hirdették ki, a „vidékiekkel" (pl. sok kokadi illetőségűnek volt Almosdon szőlője) írásban közölték. A közgyűlés jogkörébe tartozott mindazoknak a dolgoknak a meghatározása és megállapítása, amelyek a szőlőművelés érdekében a hegyközség területén megenged­hetők vagy eltiltandóak. (Határjelek módja, határjelek, árkok, kerítések megvédése; annak meghatározása, hogy kinek, mikor, milyen körülmények között szabad a hegyközségi területen lakni; állatok tartása, legeltetése megengedhető-e; idegeneknek szabad-e, s ha igen, milyen feltételek mellett a hegyközség területén járnia; a szőlő­művelés érdekében milyen más gazdasági vagy művelési tevékenység folytatható; miként használhatók és óvhatok meg a hegyközség területén lévő utak és útszéli árkok; hány hegyőr és pásztor alkalmazandó; ezek kötelességeinek meghatározása és ellenőrzése) Fontos jogkörként szerepel a szőlőpenész, szőlőragya, a peronoszpóra elleni közös védekezés módjainak megállapítása. Erre a rendtartás legjobb módszernek azt tartja, hogy „a hegyközség a védekezéshez szükséges gépeket a hegyközség területének megfelelő számban, leg alább minden 10 kat. holdra egy gépet számítva, s a szükséges védekezési anyagot megfelelő mennyiségben előre beszerezheti, s készletben tarthatja, s a gépeket a hegyközségi tagoknak a szükséges használatra — előre meghatározott dijjért át engedheti, a védekezési anyagból pedig a megkívántató mennyiséget a megfelelő ár mellett kiszolgáltathatja, azon szőllő birtokosok pedig, kik szőllőjiik megpermetezését végezni a kellő időben elmulasztanák, szőllőjüket megpermeteztetni s a költségekhez az illető birtokosoknak terhére felszámítva rajtok behajthatja. " Az összes hegyközségi terhek, illetve a költségvetés megállapítása, a teherviselés arányosítása, a költségvetés módosítása, a rendkívüli költségek megszavazása, a hegyi választmány alapján előterjesztett számadás elfogadása mellett, a hegyi választmány, a hegybíró, pénztárnok hivatali eljárásnak ellenőrzése, az esetlegesen felmerülő hanyagság, vagy visszaélés törvényes eljárás útján történő orvoslása, a hegyi rendszabályok módosítása is jogkörét képezte. A közgyűlés határozta meg a szüretelés idejét is. Összehívása a hegyelnök (a hegyi választmány elnöke) jogkörét képezte, ő elnökölt ezeken az alkalmakon, ahol minden szőlősgazda elmondhatta a véleményét. Hozzá 158

Next

/
Oldalképek
Tartalom