Kállai Irén – Sándor Mária szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 12-14. (Berettyóújfalu, 2009)

MEGEMLÉKEZÉSEK - NACHRUF - Csorba Csaba: Emlékezés Dankó Imrére ( 1922-2008)

Csorba Csaba EMLÉKEZÉS DANKÓ IMRÉRE (1922-2008) Dankó Imre életpályája és munkássága olyan szerteágazó, hogy annak áttekintésére nem vállalkozhatunk, hanem tevékenységének leszűkítetten Biharral kapcsolatos vonatkozásait próbáljuk röviden összegezni, ám ezt sem a teljesség igényével. A köztudatban a Hajdúság és Debrecen kutatója, oda kötődik. Pedig valójában élete utolsó négy évtizedét leszámítva viszonylag nagyon kevés időt töltött a hajdúk földjén és a Tiszántúl metropolisában. A Nagy Jenő összeállításában megjelent (Debrecen, 1997) Dankó Imre munkásságának repertóriuma c. 190 oldalas kiadványban olvasható részletes önéletrajz eligazít abban a tekintetben, milyen hosszú utat is járt be, míg aztán Debrecen temetőjében 2009. január 5-én örök pihenés lett az osztályrésze. Ha el akarjuk helyezni Dankó Imre munkásságát térben és időben, akkor való igaz, hogy erősen kötődött a hajdúság hagyományaihoz. De nemcsak a legendás „öreg hajdúvárosok" múltja érdekelte, hanem mindazok a vidékek, amelyek kapcsolatba kerültek a hajdúsággal. S ilyenek voltak szerte a Tiszántúlon, Észak-Magyarországon, sőt a Dunántúlon is. 1958-1964 között, a gyulai Erkel Ferenc Múzeum igazgatójaként alig melegedett meg állomáshelyén, az általa szerkesztett füzetsorozatban megjelent A Körösköz-bihari hajdúság c. kiadványa (Gyula, 1959. 70 p.). 1962-ben a Bihar megyei hidak vámjáról (1829) jelent meg forrásközlése a Néprajzi Közleményekben (ennek adata hiányzik Dankó Imre 1997-es bibliográfiájából!). Már pécsi múzeumigazgató volt, amikor az egyik nevezetes bihari hajdúközpont históriájának áttekintését megjelentette (A sarkadi hajdúság. Békési Élet 1967/2. 1927. p.). Korábban a szerkesztésében jelent meg Dömötör Ákos Sarkadi népmesék c. füzete (Gyula, 1962. 96 p.). Bertalan Ágnes Asszonyok, lányok Biharugrán c. kiadványa is a gyulai füzetsorozat darabjaként jelent meg, szintén Dankó Imre szerkesztésében (Gyula, 1963. 76 p.). Gyulai múzeumi igazgatósága időszakában megtalálta annak is a módját, hogy a közeli Dél-Bihar településeit is kutathassa. Ennek a munkának monumentális eredménye lett kandidátusi disszertációja: Életmódbeli változások a dél-bihari síkság parasztságának felszabadulás utáni életében (különös tekintettel a településre, építkezésre és 291