Kállai Irén – Sándor Mária szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 12-14. (Berettyóújfalu, 2009)

MEGEMLÉKEZÉSEK - NACHRUF - Csorba Csaba: Emlékezés Dankó Imrére ( 1922-2008)

lakásbelsőre). Az 1251 oldalt kitevő, 200 illusztrációt tartalmazó kézirat (terjedelme miatt) nem jelenhetett meg egyetlen kötetben, hanem (több mint évtizedes késéssel) öt részre bontva került közlésre múzeumi évkönyvekben, illetve összegyűjtött tanulmányai kötetében (Opuscula ethnographica. Debrecen, 1977). 1969. július l-jétől (meghívás alapján) a debreceni Déri Múzeum, illetve az egész hajdú-bihari múzeumi szervezet igazgatója lett. Csaknem másfél évtizednyi időt kapott arra, hogy a megye múzeumügyét irányítsa. Nem volt könnyű helyzetben. Olyan munkatársi gárdát örökölt, amelynek jelentős részét nem szakmai megfontolás alapján válogatták ki elődje időszakában, hanem mindennél fontosabb volt a politikai megbízhatóság. A diktatúra évtizedeiben Dankó Imre, mindvégig elkerülte a párttagságot, emiatt nem lehetett minden tekintetben „megbízható káder". Tevékenységét árgus szemmel lesték a Déri Múzeumhoz a szó szoros értelmében közel lévő megyei pártközpontból, s természetesen akadtak a múzeumban beépített emberek is, akik szállították oda a megkövetelt információkat. A belső személyi ellentétek közepette, a viszonylag szűkös pénzügyi lehetőségek szorításában nem volt könnyű „nagyot álmodni", s a merész ívű elképzeléseket meg is valósítani. 1969-ben a debreceni múzeumügy sok sebből vérzett. A Déri Múzeum gyűjteményének gazdagságához és régi hírnevéhez képest bizony meglehetősen méltatlan színvonalat képviselt. Dankó Imre késlekedés nélkül nekilátott a szervezésnek. Az új múzeumi évkönyvek és kiadványok színvonala ugrásszerűen megemelkedett. A Múzeumbaráti Kör nevében Múzeumi Kurír címmel folyóiratot indított, ami egy-két év alatt országos ismertségre tett szert. A meglévő múzeumi hálózat (Hajdúböszörmény, Hajdúszoboszló, Hortobágyi Pásztormúzeum, Almosd) kiállításai fölújításra kerültek. Ezután kezdődhetett meg a hálózat bővítése. A püspökladányi gyűjtemény sorsának elrendezésével egyidejűleg fordult Dankó Imre figyelme Bihar felé. A csonka Bihar megye, amely a diktatúra közigazgatási átszervezésekor (1950) betagolódott Hajdú vármegyébe, mint határ menti térség, évtizedeken keresztül elhanyagolt területnek számított. Nem voltak városai, nem volt ipara, a lassú közlekedés, a gyatra úthálózat révén amolyan Isten háta mögötti terület volt, s akit odavetett a sorsa, akit oda helyeztek, az „száműzöttnek" érezhette magát. A 12-13 ezer lakosú önálló tanácsú község, Berettyóújfalu volt 1920-1940 között, majd 1945-1950 között Bihar vármegye székhelye, azt követően járási székhely. 1946tól lett önálló gimnáziuma. Az 1880-as évektől mindig adtak ki valamilyen újságot, 292