Kállai Irén szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 10-11. (Berettyóújfalu, 2006)

TÖRTÉNELEM - GESCHICHTE - Barcsay László: A sárréti insurrectio

Az országgyűlésen megajánlott 20 000 fős sorhadi, meg a „szabadcsapatok" is ne­hezen álltak össze. A birodalom bizony nem restellte bevonni az egyházakat. Nagyon okosan fejti ki a főszolgabíró úr a haza és az egyház egymástól a politikában el nem vá­lasztható szerepét. Nagyszerű kurrens ez, a „ haza mindenek előtt" szellemével. „Nagy bizodalmú Tisztelendő Tiszteletes Urak! Eő Felségétől a' Nemes Megyének, attól nékem parantsolatom van, hogy a verbuválássá 5 41 állítandó vagy téjendö Katona állítás annál sikeressebb foganattal légyen, Tisztelendő és Tiszteletes Urakat megkérjem, hogy az ifjúságot a ' katonának való menetelre lelkesíttsék, magam tudom a ' Köznép természetéből, hogy leg job­ban tészi azt ammit a ' Papjától a ' katedrából hall, azok a beneficiumok' 5 mellyeket a' katonának menő Legény kap, a' Bíráknál nyomtatásba meg lehet találni, ne sajnállyák azt Tisztelendő Urak meg nézni és a jövő vasárnap a ' katedrából ki hirdetni 's egyszersmind a ' tanítást is az nap úgy alkalmaztatni és úgy ajjánlani a ' vitézkedő ditsősséget, hogy az Ifjú ember újj lelkit érezzen magába és kedvet a katonaságra: nem fogom el titkolni 's annak hellyén bé jelenteni, részemről meg köszönöm a ' hol az Uraknak ebbéli köz munkálkodásokkal sikeressé tétetik ezen katona állítás. Költ B. Újfaluba Junius 11~1809. alázatos kész szolgájok Budaházy Lajos Feő Szolga Bíró " Miközben a Dunántúlon a nemesi insurrectio részvételével folytak a harcok, július 5-én hajnalban osztrák területen a francia fősereg nagy erejű támadást indított a császá­ri-királyi főseregünk ellen. Bécstől 15 kilométerre északra, 270 000 katona és 1036 ágyú részvételével zajlott le a wagrami csata, melynek tragikus eredménye 40 ezer osztrák­magyar és 30 ezer francia halott és sebesült, s a császári sereg visszavonulása lett. Nem vett ebben részt a bihari nemesi felkelő had, de részt vett a híres Simonyí óbester 6, akkor még őrnagyi rangban. 6 ágyúval, egy zászlóalj gyalogsággal, egy század huszárral és utásszal több órán át állta a győzelemre álló 30 000 francia támadását. Ezt csak azért kell itt megem­lítenünk, mert a derék katonát Bihar vármegye 1815-ben táblabírájának választotta meg, a korabeli tudósítás szerint „ ...örvendenek ezen Bihar Vármegye Rendjei... ". A hadseregnek egyre több katonára volt szüksége. A francia haderő már korábban az általános hadkötelezettség alapján szerveződött, még a megszállt területeken is sorozott a francia hadkiegészítés. így hatalmas embertartalékok álltak rendelkezésére. Az osztrák császárság azonban még mindig csak toborzás útján pótolgatta fogyatkozó hadait. A „verbunk" azonban egyre népszerűtlenebbé vált, hiszen a katonának állás egy élethossz­ra kötelezte a katonának álló legényeket. Ebben az időben ugyan már történtek kezde­ményezések a 10 éves szolgálat bevezetésére, de most a háború kellős közepén ez még csak szándék maradt. így aztán kétségbeesett felhívások keresték meg a falvak elöljáróit. 54 toborzás, a katonaállítás már-már divatjamúlt módszere ekkoriban 55 járandóság, javadalmazás, jutalom, kedvezmény, kedvező juttatás 56 Simonyi József, báró, vitézvári (1777-1832), a kalandos életű hős katona, közlegényből lett ezredes, a Mária Terézia-rend lovagkeresztjét kiérdemelve nyert báróságot, a háborúk után Debrecenben ezredpa­rancsnok, nevét ma is őrző fasort telepített huszárjaival, miután besúgóját főbe lövette, eljárás indult ellene. 72

Next

/
Oldalképek
Tartalom