Kállai Irén szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 10-11. (Berettyóújfalu, 2006)

TÖRTÉNELEM - GESCHICHTE - Barcsay László: A sárréti insurrectio

Barcs ay László A SÁRRÉTI INSURRECTIO 200 ÉVE LÉPETT MAGYAR FÖLDRE NAPÓLEON HADSEREGE 1805. július 30-án az osztrák császári-királyi hadseregben eltörölték az eladdig előírásos hajviseletet, a copfot. Lehet, hogy békeidőben nagy híre lett volna a dolognak, hiszen már Árpád apánk hadinépe is varkocsba fonta a haját, így hát több évszázados viselet ment veszendőbe. Hanem mióta fehérre rizsporozták, fekete masnival fogták egybe a tarkón, s már a külhoni egyenruhások is így feszítettek, lehet, hogy nem volt már oly becses módi a magyar katonanép szemében. No de abban az esztendőben, a már 1801 óta folyó alapvető katonai reformok sorában ez a rendelet azért sem keltett nagyobb feltűnést, mert nagy időket élt akkor Európa. A „napóleoni háborúk"

] kellős közepén járt a történelem kereke. 1805. szeptember 2-án, bízva az angol és orosz diplomácia által létrehozott koalícióban

2, az osztrák császári haderő támadást intézett a franciák ellen. A kezdeményezés francia-német ellentámadásba fulladt, s október 17-én Ulmnál fegyverletétellel végződött. November 12-én a francia Murát

3 lovassága bevonult Bécsbe. A menekülő I. Ferenc osztrák császár-magyar király még azon a napon utasította József nádort, testvérbátyját a magyar nemesi felkelés meghirdetésére. Bizonyára az a történelmi tapasztalat késztette e lépésre, hogy legutóbb 1741-ben nagyanyját, Mária Teréziát is a magyarok húzták ki „vitám et sanguinem" lelkesedésükkel a hatvan év előtti, akkori örökösödési viszálykodásokból. 1805. november 15-én a francia lovasság a Magyar Királyság területére lépett és bevonult Pozsonyba. A Magyar Királyságra nézve a „környülállások" most hát még súlyosabbak voltak, mint korábban. November 26-án Davoust

4 francia marsall Bécsből kiáltványt intézett a magyar nemzethez: 1 „Napóleoni háborúk" = 1792-1815 évek francia forradalmai és az azt követő napóleoni háborúk. 2 koalíció = több hatalom szövetsége más állammal szembeni közös fellépésre. 3 MURAT, Joachim (1767-1815), Napóleon sógora és legvitézebb tábornoka, majd nápolyi király, végül mint trónbitorlót főbe lőtték. 4 DAVOUST, Louis-Nicolas (1770-1823) francia marsall, a Németországi Hadsereg III. hadtestének parancsnoka, az 1812-i oroszországi francia offenzívában, Moszkva elfoglalásában is részt vett hadtestével, feladata ott is a meghódított lakosság „kezelése" volt. Lev Tolsztoj „ Háború és béke" című hatalmas korrajzi regényében többször is felbukkan a neve. 61