Kállai Irén szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 10-11. (Berettyóújfalu, 2006)

TÖRTÉNELEM - GESCHICHTE - Barcsay László: A sárréti insurrectio

„ Magyarok! - Maradjatok békességben és függetlenségeteket, alkotmányotokat és kiváltságaitokat tiszteletben fogjuk tartani. Tartózkodjatok minden csapatállítástól, insurrectiótól és mindennémű ellenségeskedéstől, és részünkről csak jóakaratot fogtok tapasztalni, és olyan megbecsülést, amilyet már annyiszor tanúsítottunk nemzetetek iránt. " November 30-án a franciák kiürítették Pozsonyt, és két nappal később Austerlitznél mértek megsemmisítő csapást az egységes vezetés hiányával küzdő egyesült osztrákorosz seregekre. 1805. december 26-án Pozsonyban békeszerződés zárta le e viharos őszt. A francia hadsereg a bécsi arzenálból mindenesetre magával vitt 2000 ágyút és 100 000 puskát zsákmányként. Talán ez is hozzájárult a későbbi fegyverhiány okozta gondokhoz. A nemesi felkelés meghirdetését ezúttal hát nem követte hadba vonulás. Magyarország területén nem maradt ellenséges katona. Napóleon azonban még egy csalafintaságot elkövetett, a következő évben a kis nyugati német államocskákból létrehozta a Rajnai Szövetséget, s ezzel a német-római császárság léte illuzórikussá vált. 1806ban Ferenc, osztrák császár-magyar király, eladdig német-római császár, le is mondott e méltóságáról. Eltűnt ezzel a közel ezer éves európai nagy birodalom álma, de most alig nagyobb port vert fel az esemény, mint a copfviselet a hadseregben. A hadba hívás Damoklesz-kardja

5 azonban továbbra is ott lebegett a 60 éve békében elkényelmesedett hadköteles nemesség feje fölött. A balsors nem késett soká. 1808 júniusában Spanyolországban felkelés tört ki, a spanyolok bekerítettek és megadásra kényszerítettek egy 14 ezer fős francia hadtestet. Ez az eleddig szinte elképzelhetetlen esemény volt a franciák első számottevő veresége a „napóleoni háborúk" sorában. Spanyolország megmutatta, hogy mire képes a feldühített hazaszeretet! Rémes históriák keltek szárnyra: egy francia ezredest mészégető kemencébe dobtak, egy tábornokot két deszka közé kötve fűrészelték kétfelé, és efféle ijesztő esetekről. A spanyolországi helyzet egyre nagyobb francia erőket látszott lekötni, ami az Osztrák Császárságot egy újabb háború előkészítésére bátorította. Az osztrák császár-magyar király Ferenc, a Magyar Királyságnak a háborúba való bevonására 1808. szeptember 3-án összehívta a rendi országgyűlést Pozsonyba. Ott megszavazták 20 000 újonc állítását a reguláris hadsereg számára, és megszavazták az új nemesi felkelési törvényt, melynek IT. cikkelye szerint a király a „személyes és közönséges" nemesi felkelést a következő három évben az országgyűlés újabb összehívása nélkül is - a nádoron keresztül - elrendelhette. Merőben újdonság volt az új törvényben, hogy a nemesi felkelő haderőt most már az ország határain kívül is alkalmazni lehetett az örökös tartományok

6 területén, szemben az eddig csak a Magyar Királyság védelmére kötelező hadi törvényekkel és szokásjoggal. 5 Az ókorból származó, az állandóan fenyegető veszedelmet jelentő kifejezés. 6 Alsó- és Felső-Ausztria, Tirol, Karintia, Stájerország. 62