Kállai Irén szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 10-11. (Berettyóújfalu, 2006)

RÉGÉSZET - ARCHÄOLOGIE - Bocsi Zsófia: Mezőpeterd helye a középkori Bihar megyében

az elsőt Fegyvernekpeterdnél, a másodikat Bolcsnál (Boich), a harmadikat pedig Szent­mártonnál (Zenthmarthon), ahonnan jó nagy távolságot megtéve keleti irányba eljutottak a Peterdifertö (Peturdiferthew) nevű mocsárig. Ezen a mocsáron átkelve, annak keleti ol­dalán egy új halmot emeltek, ahonnan erre a részre már messziről érkezik egy Szántóút (Zantowth) nevű út, ami mellett egy új halmot emeltek. Azután innen jó nagy távolságban kelet felé haladva ismét érkezik egy Nagyút (Naghwth) nevezetű országút, aminek a keleti oldalán, bizonyos szántóföldeknek a végében három régi halmot találtak, amelyek közül az első Újlaknál (Wylak), a második Fegyvernekpeterdnél, a harmadik pedig Mezőpeterd­nél (Mezewpetherd) volt. Mezőpeterdi András itt azt mondta, hogy az ő Mezőpeterd birto­kának a határai egyenesen kelet felé húzódnak addig a hármas határhalom csoportig, amelyből az első Újlakot, a második Guszárt (Gwzarj, a harmadik pedig Mezőpeterdet vá­lasztja el, amely ponton Fegyvernekpeterd birtok határainak megjárása és az erről vég­zett írásos bizonyságtétel befejeződött. Szántóút Nagyhalotn Szent János uta JP^fcii^ÄSiB* / ül / Baglyas 'lJj malom tő Fegyvernekpeterd Bölcs Szentmárton Guszár B ­•K Szomajom Szomajomihíd* Kispéterfoka 3. térkép: A Fegyvernekpeterd meghatárolásáról készített térkép (a kis kerek teli pontok a határhalmok feltételezett helyét jelölik) 41

Next

/
Oldalképek
Tartalom