Kállai Irén szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 10-11. (Berettyóújfalu, 2006)
RÉGÉSZET - ARCHÄOLOGIE - Bocsi Zsófia: Mezőpeterd helye a középkori Bihar megyében
A HATÁRJÁRÁSBAN SZEREPLŐ FÖLDRAJZI NEVEK A Fegyvernekpeterd határait megjáró oklevél igen gazdag földrajzi nevekben, melyeknek egy része geomorfológiai adatokat is tartalmaz. A kutatásaim során megpróbáltam ezt a gazdag „forrásadatbázist" bővíteni, azaz más forrásokban is megkeresni ezeket a neveket, ha említik még őket. A magyarországi középkori oklevelek publikációinak száma azonban sajnos még mindig nem bizonyul elegendőnek, így akadhat olyan publikálatlan és eddig nem kutatott oklevél, amelynek létezéséről nincsenek ismereteim ennélfogva kimaradt a felsorolásból. A földrajzi nevekkel abban a sorrendben fogok haladni, ahogyan azt a határjárás is teszi. Sok esetben az adott településről eddig felkutatott források és megjelent írások összefoglalására szorítkoztam, ezekben az esetekben az 1382-es határjárás időpontját, illetve annak környékét vettem záró dátumnak. Az utolsónak meghagyott Mezőpeterdnek, illetve Fegyvernekpeterdnek a tárgyalását és az elnevezésekre, illetve azok eredetére vonatkozó gondolatokat külön alfejezetben fejtem ki. Elsőként a Tekerőér-rel találkozunk, amelyet Györffy György is említ történeti földrajzában egy út kapcsán: várad-körösszegi út egyik folytatása csehi mellett tartott Kornádi felé, s talán ennek Tekerő menti folytatását említi Anonymus, bár a Tekerő sárréti környéke a XVIII. században járhatatlan volt." 5 2 Anonymus a Pannónia elpusztításáról szóló 50. fejezetben említi a Tekerőeret Árpád és a székelyek vonulásának útját tárgyalva a bihari vár ostroma előtt: „...fluvium Cris in Ceruino Monte' 5 3 transnataverunt et inde equitantes iuxta fluvium Tekeren castra metati sunt." 5 4 A Tekerő a magyarázó lábjegyzet szerint Harsánynál, Biharban szakadt ki a Sebes-Körösből s Vésztő és Szeghalom közt tért oda vissza. A Tekerőérről Osváth Pál is részletesebben írt munkájában, melynek éppen eme erényére - pontosabban szólva részletes és ma is helytálló vízrajzi megfigyeléseire - hívta fel a későbbiekben Papp Antal is a figyelmet." 3 Osváth Pál szerint Zsáka határán át, Kórógy felől érkezve Szöcsköd puszta és Kornádi határában folyik a Körösbe az általa Vén Tekerőnek nevezett ér, melyet az átkelésre alkalmas volta miatt szerinte még a honfoglaló ősök neveztek el Jóuxás (Jó úszás) vizének. 5 6 Ez utóbbit Györffy György a Kis-Körössel azonosítja, melyből a Kutas, az Ölyves és a Tekerő erek szakadnak ki. 5 7 A folyó ma sajnos már nem létezik. Kispéterfoka néven egy medret említ az oklevél, ami a Tekerőértől délre található, illetve abból indul ki. Valószínűleg egy kiszáradt patak medréről lehet szó, amiben éppen nem volt víz, nevét pedig talán annak a földterületnek a birtokosáról kapta, amelyen az említett meder végigfutott. Egy Herpályon házzal rendelkező Kis ( Parvusj Péter ne52 GYÖRFFY I. (1963) 582. 53 Szarvashalom Békés megyében. CSÁNKI I. 564. 54 SRH I. 103. 55 PAPP 1978. 250-253.; PAPP 1960. 79. 56 OSVÁTH 1996. 138., 195., 270. 57 GYÖRFFY I. (1963) 570. 42
