Kállai Irén szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 10-11. (Berettyóújfalu, 2006)

RÉGÉSZET - ARCHÄOLOGIE - Dani János - Szilágyi Krisztián: Előzetes jelentés a Berettyóújfalu-Nagy Bócs-dűlő lelőhelyen 2004-2005 során végzett megelőző feltárásról

Avar kor (7-9. század)

4

2 A kutatott területen összesen 247 olyan objektumot sikerült feltárni, amelyet az avar korra keltezhetünk. A korszakon belül a temetőhöz tartozó 40 sír a 7. század közepe és a 8. század eleje közé tehető, míg a település 207 objektuma a késő avar korra, a 8. század elejétől a 9. század végéig datálható. A temető két sírja

4

3 a többi sírtól elkülönülten (egy férfi és egy női temetkezés) egymás mellett, azonban a késő avar kori település épületekkel tagolt, központi részében feküdt. A sírgödrök lekerekített téglalap alakúak és nagyméretűek voltak. Mindkét halottat háton fekve, nyújtott helyzetben helyezték el egy-egy fakoporsóban. A mellékleteik közül a férfi mellett talált ezüstlemezből készült nagyszíjvég, és szintén ezüstlemezből készült övveretek bírnak keltező értékkel. A településről és többi sírról viszont lényegesen több információval rendelkezünk, mint az előbb leírt két temetkezéssel kapcsolatban. A település központi része a vizsgált terület nyugati és északnyugati részén feküdt, 50-150 méterre a Berettyó régi medrétől. Egyben ez volt a kutatott terület legmagasabb pontja, a folyó magaspartja, amelytől délkeletre és északkeletre, az egyre mélyebben fekvő részeket több árokkal, árokrendszerrel tagolták. Az ásatás délkeleti és északkeleti sarkainál időszakosan vízjárta területek, pontosabban két kisebb tó volt. A két kis tó között, a feltárt felszín keleti részén egy újabb magasabb, vízmentes területet figyeltünk meg, ahol valószínűleg a településhez tartozó temető sírjait tártuk fel. A település központi részének alapegységét a félig földbe mélyített, általában 2-3 x 3-4 m

2 alapterületű, oszlopszerkezetes, lekerekített téglalap alakú épületek alkotják. Az esetek felénél az épületekben kemencét vagy tűzhelynek a nyomát is megtaláltuk. Általában három vagy négy ilyen épületből álló csoportosulásokat figyeltünk meg, amelyek esetében az elemek (házak vagy gazdasági épületek) 2-5 méternél nincsenek messzebb egymástól. Két épületnek már most is kiemelkedő jelentőséget lehet tulajdonítani. Az egyik egy teljesen leégett ház,

4

4 amelynek maradványát sikerült feltárni. Az égésnek köszönhetően jól rekonstruálhatóak lesznek a korabeli berendezések, továbbá a leletanyagot tekintve is rendkívül gazdagnak mondható, hiszen több sütőharang-töredék mellett, lassú korongon készült, hullámvonaldíszes kisebb-nagyobb fazekakat, valamint a kerámiák soványításához használt egész csillámpala-tömböket is találtunk. A másik épület

43 egy földbe mélyített, 3x3 m

2 alapterületű épület, amelyben egy kőpakolásos kemencét,

46 két tűzhelynek a nyomait

4

7 és hat cölöphelyet

4

8 találtunk. Az Alföldön ritka kőpakolásos kemence és a két tüzhelynyom miatt valószínűleg fontos, azonban egyelőre ismeretlen gazdasági funkciót töltött be ez az épület. Az egyes csoportosulásokhoz tartoztak a kerek, közepes méretű, közepesen mély gödrök, amelyek száma kevesebb volt, mint az 42 Itt szeretnénk köszönetet mondani Szelekovszky Mártának, aki mind a feltárásban, mind a feldolgozásban eddig nagy segítségünkre volt az avar kort illetően! 43 156. obj./390. str.; 160. obj./394. str. 44 291. obj./726. str. 45 77. obj./182. str. 46 225. str. 47 226., 275. str. 48 272., 273., 274., 276., 277., 278. str. 22