Kállai Irén szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 10-11. (Berettyóújfalu, 2006)

MUZEOLÓGIA - MUSEOLOGIE - Kolozsvári István: Népi építészeti emlékeink esélyei és lehetőségei - Tájházak Biharban

lumúzeum vagy tájház létrehozásának a gondolata, mely helyet adhatna az összegyűjtött tárgyaknak, mi több, hiteles, „eredeti" környezetben tudnák bemutatni azokat. Ez a kezdeményezés éveken keresztül - az akkori helyi elöljárók hozzáállása folytán - eredménytelen maradt, így az összegyűjtött tárgyak végleg a raktár mélyére kerültek. 2002-ben megújult a település önkormányzatának személyi összetétele, új vezetők, új képviselők léptek hivatalba, akik közül többen - az új polgármester támogatásával - aktív közművelődési munkába kezdtek. Több rendszeresített rendezvény, a hagyományápolásra irányuló tevékenység megszervezése mellett ismét felmerült egy állandó néprajzi és/vagy helytörténeti kiállítás létrehozása is. 2004 januárjában vásárolta meg az Árpád utca 103. szám alatti, 1856-os építésű lakóházat és portáját az önkormányzat azzal a határozott céllal, hogy abból tájházat alakít ki. Ezt a döntést több szándék is befolyásolta. Ezek egyike természetesen a 70-es években elkezdett, majd félbemaradt értékmentő és hagyományápoló munka felelevenítése, folytatása, valamint hogy Pocsaj múltjának tárgyiasult értékei helyben kerüljenek megőrzésre és bemutatásra. A vert falú, nádfedeles, háromosztatú lakóház nyári konyhájával, góréjával, kerítéseivel jelenleg felújítás alatt áll, ezek mellett egy kétosztatú hidasól kerül áttelepítésre a Rákóczi utcából, majd az épületek berendezése után állandó kiállításként az 1940-es évek életmódját bemutató enteriőr fogadja a látogatókat. E korszakolást a lakóház jelenlegi építészeti megoldásai, illetve a nyári konyha 1942-es építési dátuma teszi kizárólagosan lehetségessé. Ugyancsak ekkor került a konyha eredeti szabadkéménye helyére sípkémény, valamint ekkor kapott a helyiség stukatóros síkfödémet. Egy évvel később választották le a faoszlopos tornác végéből a kis kórópatics-falú kamrát, illetve zárták le vályogfallal a tornác utcafrontra néző végét. Jelenleg legfontosabb feladat az 1990-es években egyszerű nyeregtetővé alakított tetőszerkezet rekonstrukciója, „visszakontyolása", az elsőszobai kemence sárpadkájának kiegészítése, illetve az ehhez „ragasztott" berakott tűzhely helyreállítása, majd a ház berendezése, ami a század első felének szegényparaszti életmódját lesz hivatott bemutatni. A fenntartó és a kialakításban résztvevők szándékai és előirányzata szerint a tájház 2006 októberében nyithatja meg kapuját, központi műemléki védelme a KÖH debreceni munkatársainak, elsősorban Pataky Emőkének a jóvoltából jelenleg már folyamatban van, várhatóan az építészeti rekonstrukciók elvégzése után válik véglegessé. fi 208