Kállai Irén szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 10-11. (Berettyóújfalu, 2006)

MUZEOLÓGIA - MUSEOLOGIE - Kolozsvári István: Népi építészeti emlékeink esélyei és lehetőségei - Tájházak Biharban

Szentpéterszeg - Tájház (Műemlék) Dózsa György u. 1. Csak az abc-sorrend soroltatta ismertetéseink végére a szentpéterszegi zsellérházat, hiszen Bihar tájházai közül az egyik legrendezettebb, kiállítását tekintve pedig leghitelesebb kiállítóhelyről van szó. Utolsó tulajdonosának elhunytakor, 1992-ben az akkori faluház-igazgató javaslatára az önkormányzat megvásárolta és rendbe hozta az épületet. Ekkor felhívást tettek közzé a faluban, mely nyomán szép számmal gyűltek össze már rég feledésbe merült használati tárgyak a helybeliek padlásairól, kamráiból a gyűjtemény részére. Az adományok beérkezése azóta is folyamatosan történik. A tárgyak gyűjtésében és a ház berendezésében több ízben részt vettek a Bihari Honismereti Táborok néprajzi szakcsoportjának tagjai is. A csonkakontyos, faoszlopos tornácos, háromosztatú zsellérházat 1996-ban nyilvánították központilag védett műemlékké. Az első szoba párhuzamos elrendezésű, a jobb oldalon két ágy, egyetlen utcafronti ablaka alatt komód, fölötte tükör, bal oldalon két szekrény, a háromosztatú ház hátsó szobája Nagyrábéhoz hasonlóan raktárként funkcionál. Talpfás faoszlopos tornácáról nyílik a pitvar, illetve konyha, amely berakott sárpadkájával és tűzhelyeivel szintén hiteles képet mutat. A házhoz toldva épült épületrészben kapott helyet a keresztosztású kamra, melynek tornácán kerekes kukoricadaráló áll. A melléképületek számára már összegyűjtötte az önkormányzat az építőanyagokat, az egykori épületek mintájára kívánják rekonstruálni valamennyit. Egy cementcseréppel fedett négyosztatú ól ma is áll, ezt követné majd a szénásszín. A szentpéterszegi tájház mind berendezésében, mind általános állapotát tekintve a térség, sőt a megye - mint ahogy már megfogalmaztuk - legrendezettebb tájházai közé sorolható, a hosszú távú tervek, illetve a folyamatos bővítés, a róla való gondoskodás tekintetében pedig példaadó is lehet mindannyiunk számára. Irodalom ANDRÁSFALVY Bertalan: A tájház vagy falumúzeum. Honismeret, 1975. III. évf. 4. sz. 9-14. ANGYAL László András: A Hajdú-Bihar Megyei Műemléki Albizottság négy évtizede. Debrecen, 1998. BELLON Tibor: Egy bajomi kisnemesi porta élete. In: DANKO Imre (szerk.): Bajomi Krónika. Néprajzi és helytörténeti antológia Szűcs Sándor 70. születésnapjára. Biharnagybajom, 1973. 110-122. CSERI Miklós-BERÉNYI Marianna: A tájházak létesítésének, működtetésének és berendezésének tapasztalatai Magyarországon. Magyar Múzeumok, 2001. 7. évf. 3. sz. 24-26. 209