Kállai Irén szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 10-11. (Berettyóújfalu, 2006)

MUZEOLÓGIA - MUSEOLOGIE - Kolozsvári István: Népi építészeti emlékeink esélyei és lehetőségei - Tájházak Biharban

tásai. Néhány éve újabb szerkezeti felújításon esett át az épület, mely során megerősítet­ték falait, födémét, újranádazták, illetve megújult fonott sövénykerítése is, melyben a mellékutca felőli oldalon deszkakapu áll. A ház hátsó falán olvasható emléktábla tanúsága szerint e házban élte utolsó huszon­négy évét Bessenyei György (1747-1811), a magyar felvilágosodás egyik vezéralakja, Mária Terézia testőre, író, költő, filozófus, művelődés-politikus, a „Bihari remete". Egykori lakóháza 1975 óta működési engedéllyel rendelkező kiállítóhely, konyhájának falán tablók, a szobákban pedig néhány berendezési tárgy tájékoztatja a látogatót Bes­senyei György életéről, illetve kora körülményeiről. A kiállított tárgyak mennyisége és összetétele azonban igen visszafogott (három leltározott tárgy a Debreceni Irodalmi Múzeum, hat néprajzi tárgy pedig a Déri Múzeum gyűjteményéből való). A megyei MAB kezdeményezésére készítette el Kurucz Imre berettyóújfalui szob­rászművész Bessenyei mellszobrát, mely az emlékház udvarán, a kapuval szemközt áll, így fogadva az idelátogatót. A gondnoki teendőket a helyi önkormányzat által megbízott személy látja el, rend­szeres közművelődési munka nem folyik a kiállítóhelyen, információs, tájékoztató kiad­vány sem készült még róla. t Bakonszeg - Tájház (Helyi védettségű, műemléki védelme folyamatban) Hunyadi u. 138. Már 1989-ben megszü­letett a szándék Bakonsze­gen tájház alapítására. Az akkori községi tanács két portát választott ki, melyek közül az egyiket anyagi gondok miatt eladni kény­szerült. A Bessenyei-házzal szemközt, a Hunyadi u. 138. szám alatt álló ház tu­lajdonosával egyfajta eltar­tási szerződést kötöttek, melynek eredményeként há­rom éve, a tulajdonos ott­honba vonulása óta az Önkormányzat rendelkezik a házzal és annak berendezésével. A ház építésének idején (1880) már sárréti viszonylatban is ritka kétosztatú (lakószo­ba - pitvar) vályogfalú ház szarkalábas-faoszlopos tornácának középső részén utólago­san alakítottak ki kamrát, pótolva a hiányzó „harmadik osztatot". Ez az eljárás az egész vidéken elterjedt volt, háromosztatú házak esetében is előfordult (ahogy például a ké­sőbbiekben Pocsaj tájházánál is látni fogjuk), általában valamelyik végét falazták körbe e céllal a tornácnak. Itt meghagyták a szoba oldalsó ablakát, valamint hátul a bejárati aj­189

Next

/
Oldalképek
Tartalom