Kállai Irén szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 10-11. (Berettyóújfalu, 2006)

MUZEOLÓGIA - MUSEOLOGIE - Kolozsvári István: Népi építészeti emlékeink esélyei és lehetőségei - Tájházak Biharban

tó mellett a padfeljárót, így a kamra középre került. Effajta kéthelyiséges lakóházat is már csak a legszegényebbek (cselédek, zsellérek) építettek maguknak a XIX. század végén. Nádfedeles, nyeregtetős, deszkaoromzatú kialakítása már teljesen sárréti jellegzetesség. Gerendás, husángos mennyezete alul tapasztott, meszelt. Pitvarának égszínkékre meszelt mennyezete, melyet az 50-es években, a szabadkémény elpadlásolásával alakítottak ki, ma már ritkaságszámba megy. Ekkor, a sípkémény kialakításakor bontották el hatalmas búbos kemencéjét is. Ugyancsak különleges értéke a borított ácstokos ajtó faragott verécéje. Mindkét helyisége fölpadlós. A gazdasági épületek közül a hozzátoldott („ragasztott"), új cseréphéjazatú hátsó kamrával, külön álló félszer-tetejű, utólagosan hullámpala fedéssel ellátott kettes ól áll valamennyi igen rossz állapotban. Még a néhány évvel ezelőtt készült fotók is sokkal jobb állapotokról tanúskodnak, az utóbbi évek azonban sok nyomot hagytak az épületek állagán. Az udvar másik felében, a pitvarajtó magasságában deszka kávájú, téglával kirakott kút található, utcafrontján álló deszkapalló kerítése szintén roggyant. A porta műemléki védési eljárás alatt áll. Felújítása a KÖH anyagi és szakmai támogatásával történik. A jellemző építészeti elemek rekonstrukciója után remélhetőleg a zsellérház berendezése is szakszerű keretek között történik majd. t Biharnagybajom — Szűcs Sándor Emlékház (Műemlék) Petőfi u. 4. Szűcs Sándor (1905-1982), a Sárrét tudósa az anyai ágon, a Nemes famíliától örökölt kisnemesi lakóházának teljes történetét felderítette. Tőle tudjuk, hogy hogyan aprózódtak el a XVIIXVIII. században még többholdas kisnemesi telkek, és hogyan épültek át, bővültek ki általában e porták házai, kúriái. A „templomnyi időt megélt ház" alapjait még 1755ben rakták le. Az 1600 négyszögöles telek két részre oszlott, mely az utcára merőlegesen ketté volt kerítve. Egyik felén a lakóház állt a kerttel, másikon a gazdasági épületek és udvar. Az 1755ben épült lakóház háromosztatú volt (kisház-pitar-nagyház), mely udvari oldalán „darulábas" tornác („ház eleje") húzódott végig. A kisház búbos kemencéje, melyet a konyha felől lehet fűteni ma is áll. A nagyház fűtésére valószínűleg kályha szolgált, mely csöve a szabadkéménybe csatlakozhatott. Mester- és keresztgerendái tapasztott nádfödémet tartottak. Jelentős átalakításon 1906-ban esett át a lakóház, amikor meg190