Kállai Irén szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 10-11. (Berettyóújfalu, 2006)

IRODALOM ÉS MŰVÉSZETTÖRTÉNET - LITERATUR UND KUNSTGESCHICHTE - Péter Imre: A festő és képíró Erdélyi József

Péter Imre A FESTŐ ÉS KÉPÍRÓ ERDÉLYI JÓZSEF Erdélyi Józsefet (Újbátorpuszta, 1896. december 30. - Budapest, 1978. október 4.) ma már kevesen ismerik. Alakja, költészete hiányzik a mai irodalomból, a felnövekvő nemzedék tudatából. Pedig irodalomtörténeti értékű hat évtizedes irodalmi munkássága. E millennium évében született bihari költő volt az, aki Németh László szerint a magyar föld, a parasztság hangját vitte az elerőtlenedő magyar lírába. A fiatal Erdélyit sok más költőtársához hasonlóan Mikes Lajos vette védőszárnyai alá. Első verseit az Estlapok és a Nyugat közli. 1922-ben jelenik meg Ibolyalevél címmel kis kötete, amely valóságos lírai forradalmat indított el a magyar irodalomban. Új népi lírát teremtett. Költő társaival elindítója a népi írók mozgalmának. Háromszor kapta meg munkásságáért a Baumgarten-évdíjat. Jelentős helyet kapott költészetében az emlékezés a szülőföldre, Biharra. Aprólékos tájföldrajzi, biológiai leírásai gazdagok festői árnyalatokban. A festőnek is érdekes költő többnyire életképekben jelenítette meg verseit. A festő, rajzoló, zenélő költővel - élete utolsó szakaszában - évekig szoros barátságot ápolhattam. Napokat tölthettem nála. Jegyzeteltem, fotókat készítettem Róla. A számtalan személyes beszélgetésünk egyikén, Budapesten, a Királyhágó utcai lakásában, a festőműteremnek is használt dolgozószobában több kézírásos füzettel lepett meg. Olvasd el őket, és egykoron - ha a magyar irodalmi élet befogadómmá válik, írjál róluk - mondta. Erdélyi József betegsége és halála után, leányával, Honorral többször beszélgettünk édesapja festészetéről is. így került szóba a színkeveréssel foglalkozó kézirat, amit emlékei szerint a költő édesapa írt egykor a kiváló Medgyessy-tanítványnak, a szobrászművész Boda Gábornak. Annak a művész barátnak, aki a legnehezebb években is kitartott Erdélyi József mellett. E barátságról a „ Vajdák" című versében is olvashatunk. Előkeresve az egykor kapott kéziratcsomagot a költő Erdélyi József ceruzával többször átírt, és több korszakának írás stílusában megírt képzőművészeti tanulmányára bukkantam. A képzőművészet-történeti leg is értékes tanulmányt nagy terjedelme miatt rövidítve közlöm Olvasóinkkal. 135