Módy György – Kállai Irén szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 8-9. (Berettyóújfalu, 2001)

IRODALOMTÖRTÉNET - NYELVÉSZET - LITERATURGESCHICHTE - Zilahy Lajos: A sárrétudvari nyelvjárás néhány sajátossága

a mamák nem vóut még akkor berakott kájha oszt abba tiizelgettek. Emlíkszik még arra berakott nagy plattok vóutak. - Ürmösháton mikor tanító voltam, nekünk is olyan volt. - Igen? Óután a gyerekek vagdalták a csutkaizikët avval tüzeltek. Emígy avval lehetett tüzelni csak hát ott ott këllëtt ülni egynek mindig tüzelni. Nem úgy mint most a gáz hogy be van kapcsolva fő mint ijen így vóutak a főzísék csak megfőz tik akkor is csak ugyi több idő këllëtt rá ára ide időt szentéi... - A csutkatőszedésnek két haszna volt, egyrészt tüzelő lett belőle, másik meg tisztult a föld, mert következett a szántás. - Bízó még mëg oszt nem tudtál kaszálni a sok csutkatűtűl a búzát árpát zabot mér azt eelőtt csak kaszával vágták. Ijen vóut így csináltuk. Méntünk aszottölni a gyerëkik óután mëntiink ide-oda mikor huva ahun këllëtt cseremunkát csináltunk mikor... - A cseremunka az hogy volt? - Hát hogy eljött hozzánk ëgy embër segíteni ólat csinálni vagy tetőt vagy akkor mëg ëlmëntûnk neki ami këllëtt csinálni. - Ahogy most is van. - Igén cseremunka ig... - Tehát itt nem kalákának hívták, mint Erdélyben, hanem cseremunkának? - Cseremunka cseremunka vóut kalákának neveztík? - Igen, ott most is úgy mondják. Országszerte úgy mondják, kalákát, az ilyen összefogásban készült munkákra. - Mink most is úgy cserekint segítünk ëgyik a másiknak. - Igen. - Mikor a munka van odamegyünk most is én is szoktam mënni segítni óután oszt visszasegítik. - Milyen gabonaféléket termeltek itt az emberek? 195