Módy György – Kállai Irén szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 8-9. (Berettyóújfalu, 2001)

IRODALOMTÖRTÉNET - NYELVÉSZET - LITERATURGESCHICHTE - Tódor Györgyné: Nagy Imre költészete

dár vérző testét, Isten haragjának gondolta a zivatart... így volt, jól emlékszem, én is álmodtam már többször is a kis halott pacsirtáról és most verset írtam róla. "

1

3 Ebből születnek: A pacsirta vére; A pacsirta sorsa című versek. Még fiatal korában egy rakodás alkalmával ráesett a ló, és karját több helyen is eltörte. A törés rosszul forrott össze, és ezután már örökre nyomorék maradt a bal karja. Tudva lévő, hogy parasztembernél a testi épség a legfontosabb. Az olyan embert, akinek valamilyen fogyatékossága van, már nem is veszik teljes értékű emberszámba. Őt is csak törekhordónak alkalmazták az aratás alkalmával. Talán ez is a magyarázata, hogy verseiben a természethez menekül a nyomasztó emberi világból. Szellemi élénksége annál inkább feltűnt környezetében. Nem egyszer fordult elő vele, hogy elgyalogolt társaival a Hagymásba és a munka kiosztásánál a következő mondattal utasították vissza: „A cocialista Nagy Imre kutyagolhat haza, de már iszkolhat is! Számára nincs munka."

14 Voltak, akik azt ajánlották menjen Pestre. Erre ő így válaszolt: „Nem tudnék én ott élni idegenben, távol a falumtól. Én csak itt tudom megírni a verseimet. Itt gondolom ki őket a kapanyélen. Míg hajnalonként kigyalogolok az urasági majorba. Meg az uradalmi hodályba a földre szórt szalmán, álmatlanul töltött éjszakákon. Van úgy, hogy kettőt-hármat tartogatok készen. Úgy érzem felszivárognak a szívemből a fejembe. Munka közben elmondogatom magamban, s amikor otthon megpihenek papírra vetem őket. "

1

5 Itt maradt tehát a faluban a többi szegény pórral és szolgálta az urakat. Ezek az urak évszázadokon keresztül alakították ezt a népet sok tekintetben igénytelenné. Örökös félelemben tartották, űzték, kergették a munkába, és leggyilkosabb módszerük is jól bevált: amikor csak lehetett egymás ellen uszították őket. Nem volt könnyű a Nagy Imre-félék élete. Szállása sokszor az ökör faránál hidegben, melegben. Tápláléka kenyér, víz, „motorleves". Ünnepnapokon krumpli, tészta. Egy pakli dohányért mindenre képesek: meztelenre vetkőzve is végigment egy-egy fiú százötven-kétszáz lány előtt ebédidőben. Meggyötört testük szombaton hazavánszorgott. A vasárnapi pihenést ruhamosással, szárítással, bocskoruk javításával töltötték el. Délután már ismét nyakukba vették a határt. Fizetségük napi 70-80 fillér. Élete tragédiái közepette szaporodnak versei. 1929-ben tudja ország-világ előtt bizonyítani költői tehetségét. A Magyar Falu pályázatára több száz „népköltő" közül ő nyeri az első díjat. A Magyar Falu heti lap volt. Nagyatádi Szabó István alapította az I. világháború idején. Később kormánypárti lap lett. 1928-tól Zsirkay János vette át a vezetését. Ez idő alatt a Magyar Falu meglehetősen elterjedt vidéken. Amikor Zsirkay vette át a lap vezeté13 FODOR András: Álmatlan éj. Bp. Irodalomtörténet, 1960. 396. 14 Ua. minta 13. 397. 15 Ua. mint a 13. 397. 145