Módy György – Kállai Irén szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 8-9. (Berettyóújfalu, 2001)

NÉPRAJZ - VOLKSKUNDE - Cs. Szabó István: Adatok a zsákai juhtartásról

megszáradtak akkor kúpokba rakták és ott száradt tovább. Amikor aztán teljesen megszáradtak akkor lehetőleg fedett helyre hordták be. Ez volt a környék téli tüzelője a „leveles gané". Az utóbbi években az ún. energia árak rohamos növekedése miatt, újra kezdik kitermelni ezt a hagyományos tüzelőanyagot. Amennyiben túl vastagon volt a színben a gané azt nem szedték széjjel, hanem „tőzegbe, (szarvasba)" rakták, és a kert vagy szántóföld trágyázására hordták ki. Aki tüzelőnek használta a színben felgyűlt trágyát az évente több alkalommal is kivágta. Almozni nem sűrűn almoztak. Kitakarítás után „aláalmozott", ha száraz volt az idő akkor nem, csak ha esős, csapadékos idő járta, vagy gyenge volt a fű és híg volt az ürülék, akkor kellett almozni. Késő ősszel is, amikor már gyenge volt a fű, éjszakára a „ragalját" meghányták szalmával, és amit nem evett meg a birka azt elterítették alá. Mindkét szín közepén ágasfa soron húzódó „dorongfára" fektetett gömbfákra, „dorongfára", „fedélfákra" rakott szalmával, gazzal van befedve. A K-re nyíló ajtó felett a tetőzet ki van hozva ereszesre (kanfarosra). Méretei: kb. 35^40 méter hosszú, kb. 9-10 méter széle. A színektől nem messze - csatornán túli - Reményerdőben épített a juhász egy kollátot (korlát). A fák között egy kb. 23x26 méter ovális területet dorongfákkal, gallyas ágakkal bekerített. Kb. 5-6 méter távolságra lévő cölöpökhöz és élőfákhoz, melyek közbe estek célszerűen felhasználta erősítette a „korlátot" kb. 120-130 cm magasságban. A cölöpökhöz erősítést, talált műanyag madzaggal, „avas madzaggal" „avas kötéldarabokkal" végezte el. A korláton madzagokkal oldható nyitható „kapu" is van. Napközben itt pihennek, delelnek a juhok. Sáfián Imre élete, juhászata egy sajátos jelensége, a vidék állattartásának. Magas korában is éltetője a mesterségbeli tudást, nem kevés fizikai erőnlétet követelő juhász élet. A hagyományos elemeket őrző tartásmód mellett, dolgozatom tanulságos lehet a népi építkezés ismeretéhez is. Ezúton is megköszönöm Jordán Sándor mezőgazdászhelytörténész, zsákai lakos, sok szíves segítségét az adatgyűjtésben, feldolgozásban. Az ő segítsége nélkül nem készülhetett volna el ez a dolgozatom és sok más témában történő néprajzi gyűjtésem sem. 35