Módy György szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 6-7. (Berettyóújfalu, 1991)

TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Módy György: Udvari története a XVI. század derekáig

az 1211. évi birtokösszeírás szerint hat jobbágyuk volt. II. András 1222ben a veszprémi káptalannak három telket, házat adományozott itt. 1337ben azután ezeket a részeket a káptalan elcserélte a tihanyi apátsággal.

3 A Tolna vármegyei falu (első említése 1343: Vduuari) birtokába 1345ben a szekszárdi konvent Nagy Lajos király ajtónállőmesterét bátmonostori Töttös Istvánt iktatta be.

4 A Szatmár megyei falu (első említése 1335: Odwari) 1382-ben a Móricz (később Meggyesaljai vagy meggyesaljai Móricfi) család uradalmához tartozott. MAKSAI Ferenc szerint a település nem a XIV. században és nem is az ő birtoktestükön belül alakult ki, hanem a XII. században királyi szolgálónépek lakhatták.

5 A nyitrai falu tulajdonképpen az Árpád-kori Pozsony vármegyében feküdt. Felteszik, hogy már a XII. század elején a pannonhalmi apátság is részbirtokosa volt, mindenesetre 1211-ben Kis Udvari (minor Oduory) oda tartozott. Pozsonyi várnépek birtokolták a másik Udvarit. Ezek a pozsonyi várhoz tartozó várjobbágyok és várnépek Kis Udvarit és az apátság Sztára nevű faluját lerontották és elfoglalták. 1214-ben azonban az apátság visszanyerte ezeket.

0 A fent soroltakhoz kapcsolhatjuk az Arad megyei Udvari nevű települést is, bár csak kései okleveles említése van (1480: Wdwary).

7 3 KNIEZSA a zalai Udvari 1093. évi adatát Szent László hamisnak bizonyult okleveléből idézte. — JAKUBOVICH Emil: Miske ispán fia István végrendelete 1164-ből = Levéltári Közlemények II. évf. (1924) 155—162. Több más birtok között szerepel Udvari is, a Balatonba ömlő Eger-patak völgyében Tihanytól nyugatra a Balaton partján. Az 1211, 1222. és 1337. évi előfordulást lásd a pannonhalmi Szent-Benedek-rend története X. A tihanyi apátság története. Irta ERDÉLYI László. (Bpest, 1908) 35, 44—45, 278, a 448—449. oldalak közötti táblázat és 504., valamint CSÁNKI Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában III. (Bpest, 1897) 119, 189, 195. — Ma Balatonudvari Veszprém megyében. 4 Az 1343. évi említést lásd CSÁNKI D. i.m. III. 455, 479. Az 1345. évi adományra lásd A zichi és vásonkeői gróf ZICHY CSALÁD IDŐSB ÁGÁNAK OKMÁNYTÁRA. Codex diplomaticus domus senioris comitum Zichy de Zieh et Vásonkeő. I—XII. (Szerk. NAGY Imre—NAGY Iván—VÉGHELY Dezső—

KAMMERER Ernő—LUKCSICS Pál, Pest, Bpest, 1871—1931.) II. 153. — Ma község Tolna megyében Simontornyától délre. 5 A szatmári falu plébánosa 1335-ben 29 garas pápai tizedet adott, lásd Monumenta Vaticana Históriám Regni Hungáriáé illustrantia. Ser. I. Tom. I. PÁPAI TIZEDSZEDÖK SZÁMADÁSAI. (Bpest, 1887) 371. — MAKSAI Ferenc: A középkori Szatmár megye. Település- és Népiségtörténeti Értekezések 4. sz. (Bpest, 1940) 22, 25, 30, 64, 65, 91, 225. és CSÁNKI D. i. m. I. 448, 498. — Ma Szatmárudvari (Odoreu) Szatmárnémetitől keletre. 6 A pannonhalmi Szent-Benedek-rend története i. m. I. A pannonhalmi főapátság története. (Szerk ERDÉLYI László, Bpest, 1902.) 286, 291, 292, 297, 627, 628. II. Béla 1138. évi oklevelének hitelessége vitatott. — Az egyik Udvari — nyilván a későbbi Nagy Udvari — a pozsonyi várjobbágyok birtoka volt. — A falu a szomszédos Deáki-ba olvadt be. Az Árpád-korban kelet felől szomszédosa volt a Nyitra vármegyei Sala falu, szintén az apátság ősi birtoka, lásd POZSONY VÁRMEGYE. Pozsony sz. kir. város, Nagyszombat, Bazin, Modor és Szentgyörgy r. t. városok. Magyarország vármegyéi és városai. (Szerk. BOROVSZKY Samu, Bpest, 1904.) 48—49, 510. és NYITRA VÁRMEGYE. Magyarország vármegyéi és városai. (Szerk. BOROVSZKY Samu, Bpest, 1899.) 156—157, 506—507., valamint FÜGEDI ERICH: Nyitra vármegye betelepülése. Település- és Népiségtörténeti Értekezések. 1. sz. (Bpest, 1938) 18, 33. — Deáki és Sala ma Nyugat-Szlovákiában Deáki (Diakovce) és Vágsellye (Sala). 7 CSÁNKI D. i. m. I. 780. 64