Módy György szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 6-7. (Berettyóújfalu, 1991)
RÉGÉSZET, ÓKORTUDOMÁNY — ARCHAEOLOGIE, ALTERTUMSWISSENSCHAFT - M. Nepper Ibolya: Sárrétudvari és környéke a XIII. századig
csatthoz és retesz-ütközőhöz hasonló vastárgyakat leltem." 8'* A templom körüli ásatásokból ZOLTAI munkálkodása révén felszínre hozott 9 sírral a feltártak száma összesen 73—74-re emelkedett. 8 5 Ferendekhalom vagy Félhalom. Ez a lelőhely is ismert 1893 óta, amikor is SIMON István tanító egy napot ásatott a területen. ,,A Ferendek-halom már szintén Árpád-kori maradványokat takar, mert itt leltünk a halom nyugoti oldalában másfél ásónyomra egészen száraz földben egy teljesen ép csontvázat, koponyája mellett egy ép és egy csonka vékony hajgyűrűt; a keleti oldalában pedig egész sor csontvázra akadtunk s ott egyik csontváz koponyája mellett egy nagy hajgyűrűt, egy gyermekcsontváz karján pedig egy szép bronz karpereczet találtunk. A halom közepe táján pedig öt lábnyi mélységben igen sok kréta-golyót ástak ki a munkások. E halmokon csak próbaásást végeztünk s erre is csak egy napot áldoztunk. A Ferendek-halomból három ép csontvázat hoztunk haza, a többinek félig-meddig kiásott tagjait ismét betakartuk azon reményben, hogy adandó alkalommal majd kiáshatjuk azokat. E halomnak rendszeres megásatása a tudomány szempontjából nagyon ajánlatos volna, egyfelől azért, mert az itt fekvő csontvázak szárazabb földben vannak s kevésbbé korhadtak, mint a község belterületén levők, másfelől azért, mert már innen régebben is sok értékes tárgyat emeltek ki földmíves emberek, kik a halom földjét — úgyszólván már egész féloldalát (innen neve is: Félhalom) — gátak töltésére hordták el." 8 6 ZOLTAI Lajos 1910-es Biharudvari ásatásai során a Ferendek halmot szintén „megvallatta", amely egy természetes ér, a Kertalja ér szeszélyes kanyarulatai mellett emelkedik mielőtt az egy kanyarulattal Bajom felé veszi útját. Ezt az eret kimélyítették, medrét rendezték. A ZOLTAI Lajossal ott lévő, akkor már Debrecenben tanító „Simon úr ajánlatára legelébb a Ferendek vagy Félhalmon tettünk kísérletet. Félhalomnak azért nevezik, mert amikor még Udvarit Bajom felől tavaszi áradások idején árvizek fenyegették, a szomszédos vízfogó gátát a Ferendek halomból töltögették. Emiatt a halom most már tojásdad alakú s nagyon megalacsonyodott. Észak felől igen meredek; déli lejtőjén nagy süppedés van, amely földbe vájt sertésakolnak a helye. A halom így csonkán is 5.5 mtr. magas. Én a nyugoti és keleti lejtőn két-két 10 méter hosszú futó árkot ásattam. Amott semmit sem leltem; emit két érintetlen s egy feldúlt sír került elő. \ 84 ZOLTAI Lajos: Debreczen szabad királyi város múzeumának 1910. évi ásatásairól való jelentés (kézirat) a Déri Múzeum Régészeti Adattárában 23—24. és 27—28. 85 A leletek leltári száma a Déri Múzeum Régészeti Gyűjteményében: Sz. 1910. 1054. Rövid pengéjű vaskasza. — Sz. 1910. 1055. Kicsiny bronz hajgyűrű. — Sz. 1910. 1056. Ezüst hajgyűrű, nagyobb, 2 db. — Sz. 1910. 1057. Két kisebb rossz ezüst hajgyűrű. — Sz. 1910. 1119. Vaskarika, zárt, a záródásnál megvastagodott. Atm.: 38 mm. — Sz. 1910. 1121. Téglány alak három oldalát záró vaseszköz, kisebb ajtózár ütközőjéhez hasonló. H.: 30 mm, sz.: 25 mm. — Sz. 1910. 1122. Előbbinél nagyobb, szintén háromoldalú vastárgy. H.: 45 mm, sz. : 28 mm. — Sz. 1910. 1123. Bronz tárgy; vékony keskeny lemezből tojásdad alakúra hajlítva. 86 SIMON I. i. m. 220. 38
