Módy György szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 6-7. (Berettyóújfalu, 1991)

RÉGÉSZET, ÓKORTUDOMÁNY — ARCHAEOLOGIE, ALTERTUMSWISSENSCHAFT - M. Nepper Ibolya: Sárrétudvari és környéke a XIII. századig

1. sírban 1.50 mélyen férfi csontváz feküdt, nyugot-keleti irányban; hossza 1.60 mtr. Balkeze a medencecsont felett nyugodott. Melléklete semmi. 2. sírban, hasonló mélyen, ugyanolyan hosszúságú csontváz, nyugot­keleti irányban. Ennek jobb keze volt a hasra hajlítva. Jobb halántéká­nál 2 nagyobb és 5 kisebb bronz hajgyűrűt leltem." 8 7 Balázshalom A falutól északra emelkedő kurgán, amelyet 1910-ben elhordták tel­jesen. 93 méteres tengerszint feletti magasságával a Tikicsér halom mai külsejével vetekedett. Ezt a rézkorvégi halmot is felhasználták a X. szá­zadban itt élők temetőként. ZOLTAI Lajosnak nem sikerült hiteles feltá­rást végeznie a 7—8 méter magasnak mondott halom felső szintjében, ahová a honfoglaláskori sírokat ásták be, csak a rézkorvégi alaptemet­kezés feltárása volt szisztematikus. A magyarság Kárpát-medencében töl­tött első évszázadának tanúit a nemtörődömség anélkül forgatta ki végső nyughelyéről, hogy a történettudomány számára hiteles adatokat szolgál­tatott volna. DÉCSEY Sándor gazda és FEKETE Gábor községi orvos pél­damutató ügybuzgósága mentette meg a sírokból előkerült leletek ki­csiny töredékét, amelyek a debreceni múzeum gyűjteményébe kerültek ajándékozásuk révén. A leletek a következők: hurkos-kampós bronz nyakperec négy szálból sodorva — három szál bronzhuzalból sodrott 5 végű hajkarika — ovális nyitott bronzhuzalkarika — nyitott bronzhuzal­karika — keskeny ezüst pántkarperec, kiszélesedő végén lyukkal — 24 szem gyöngy.™ Hízóföld A mai térképeken Zselléri erdő néven jelölt kis erdősávtól délnyu­gatra és nyugatra elterülő mélyenfekvő legelő és a partosabb részeken fekvő szántó neve Hízóföld. Itt található egy kővel jelzett magassági pont egy 1,5—2 m magas dombon.Meliorálás során 1980-ban megbolygatták a kis dombot, s a gép nyugat-keleti tájolású sírokat forgatott ki. A Bocskai Tsz területéhez tartozó földön 1983-ban kezdtük meg leletmentő ásatá­sunkat, amely három éven keresztül folyt, s 1985-ben fejeződött be. 8 9 Az ásatás során 262 nyugat-keleti tájolású (tehát fej nyugatnak, lábak kelet felé irányítva, amelytől kisebb eltérés északra vagy délre elfogadott) hon­foglaláskori sírt tártunk fel. 1. sír: Melléklet nélküli hátonfekvő nyújtott helyzetű nő váza. — 2. sír: Háton­fekvő nyújtott helyzetű felnőtt váz. Hiányzik a koponya, a mellkasi részen enyhe bolygatás látszik. Jobb oldalon a gerincoszlop és a bordák közötti részen nyitott vaskos karika, a bal felkarcsont külső oldalánál, az állcsúcsnál másik nyitott karika. A jobb combcsont belső-felső végétől kezdődik az ívelt tegez vasalásának marad­ványa, mely a jobb térd vonaláig tart. A tegez vasalásai között nyílhegyek voltak. — 3. sír: Háton fekvő nyújtott helyzetű felnőtt váz. A bal felkarcsont belső olda­lánál a tegez vasalásának felső vége helyezkedik el. A tegezvasalás maradványai 87 ZOLTAI L. i. m. 1910. évi jelentés (kézirat) 21—22. 88 Leltári számok Déri Múzeum Régészeti Gyűjteményében: Sz. 1910. 37. Nyak­perec. — Sz. 1910. 1058. Csavaros bronzkarika, 2 db fülkarika; 1 db csonka, lapos bronzkarperec és 24 db kő- és üveggyöngyszem. 89 M. NEPPER Ibolya: Rég. Füz. I. Ser. 1. No. 37. 1984. 84—85., No. 38. 1985. 76., No. 39. 1986. 65—66. 39

Next

/
Oldalképek
Tartalom