Módy György szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 6-7. (Berettyóújfalu, 1991)
TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Módy György: Udvari története a XVI. század derekáig
Ináncs- és a békési Füss-birtokok 3/4-ét megint a Vécs- és Budun-ág családjai kapták, 1/4-et pedig a Fugyi-ak. Ez utóbbiak Aka és Tancskereki birtokából nem részesedtek. A bihari Baj-föld 1/3-a Kisdedbaj faluval és a malommal a Fugyi-aké lett, 2/3-a Nagybaj faluval s a templommal a Vécs- és Budun-ágbelieké valamint Apa fia Istváné. 2 1 A következő 1284. évben azonban Apa fia István a birtokosztálynál Akán és Tancskerekin neki jutott részt elcserélte Budun három fiának, László, Miklós, András és a Vécs-ágbeli Miklós és Lőrinc nagybaji részeivel, ahol Budun fiainak udvarhelyük is volt. 2 2 Ezzel I. Budun fiai az érintett falvak részeinek kétharmadát birtokolták. Mivel a XIII. század második felében Udvari nem szerepel ezekben az osztozkodásokban, bizonyos, hogy tényleges birtokosai a Budun-ágbeli családok voltak. A falu forrásaink között majd csak 1322-ben tűnik fel. Ekkor a Budun-ágból származók a váradi káptalan előtt osztoztak meg mind az örökölt, mind a szerzett bihari és békési birtokaikon. I. Budun négy fia közül már csak I. András comes élt. II. Budun utód nélkül halt el valószínűleg 1284-ben, birtokrészei három testvérére szálltak. De 1322-ben már I. Miklós és I. László sem éltek. így András comes adta ki osztályos részüket az unokaöccseinek, László fiának a Gurhes-nek mondott I. Jánosnak és Miklós fiainak I. Pálnak és III. Jánosnak, valamint ez utóbbiak leánytestvére férjének. A megosztás a következő falvakra vonatkozott: Szerepmonostora, Udvari (Oduary) és Ényed öröklött, valamint Szentmiklós és ösvény vásárolt birtokok Békésben. Zeve öröklött birtok Szolnok megyében, Orod, Tancskereki, Báj örökölt birtokok Biharban. Ezeket egyenlően harmadolva, egyik részük András comesé és fiaié marad, a másik rész illeti Gurhes Jánost, a harmadik rész a Miklós fiaknak Pálnak és Jánosnak jutott. Aka biharmegyei örökölt falut, valamint a vásárolt Izsólakát (a későbbi Izsáka, majd Zsáka) és Csekehidát ugyancsak három részre osztották. Míg Aka, Izsólaka és Csekehida megosztási határait részletesen leírták, a többi falunál csak az egyenlő egyharmad részeket jelezték a birtokosok neve mellett. 2 3 Udvari, akár csak a többi falu possessio megjelöléssel szerepel az 1322. évi osztozkodásnál. Ebben az időben ez a kifejezés okleveleinkben általában már mindenütt néptartó falut s nemcsak birtokot fed. Ezért elgondolkoztató, hogy miért nem találjuk meg falunkat az 1332—1337. évek közötti pápai tized jegyzékekben. Ezek nemcsak egyháztörténeti, hanem településtörténeti szempontból is igen fontos források. Az 1322. évi megjelölést figyelembe véve azonban nincs okunk arra, hogy Udvariról feltételezzük, hogy pusztabirtok maradt. Inkább gondolhatunk arra, hogy a tatárjárás pusztítása után a falu újranépesedése lassan történt meg, 21 ÁRPÁD-KORI ÜJ OKMÁNYTÁR. Codex diplomaticus Arpadianus continuatus. —XII. (Közzé teszi WENZEL Gusztáv, Pest, Bpest, 1860—1874.) IX. 363—365. Egyfelől a Vécs ágból: Vécs unokája Miklós mester, testvérei Péter, Csák és Zovárd, valamint unokatestvérük Benedek fia Lőrinc (a Mócsy család őse), a Budun (Bodon) ágból pedig I. Budun négy fia: László, András, Budun és Miklós, valamint távolabbi rokonuk Apa fia István; másfelől Bucho fia Móric (a Fugyi család őse) és unokatestvére Iváncs fia János. 22 DIPLOMATARIUM BÉKESSIENSE. (Szerk. HAAN Lajos, Pest, 1870) 8—9. 23 Ó-MAGYAR OLVASÓKÖNYV, (összeállította JAKUBOVICH Emil és PAIS Dezső, Pécs, 1929.) 154—157. — Szentmiklósnak ez az első okleveles említése, azonos a későbbi Rétszentmiklóssal, ma puszta Nagyrábé mellett. 70
