Módy György szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 6-7. (Berettyóújfalu, 1991)
TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Módy György: Udvari története a XVI. század derekáig
vagy hogy ezekben az években az ottani papnak nem volt annyi tizedjövedelme, amire kivethették volna a pápai tizedet. Sok más falu esetében, melyek ugyan nem szerepelnek a pápai tized jegyzékekben, más forrás bizonyítja, hogy néptartó települések voltak az 1330-as években. Különben sem Szerep, sem Ényed, ösvény és Szentmiklós, de a bihari Tancskereki és Csekehida sem található meg a tizedjegyzékekben. 2 4 Források hiányában magának a falunak a népességszámáról, gazdálkodásáról, életéről nem tudunk szólni. Udvari külső határa sem a XV. században, de azután sem változott. Területére nem tudunk azonosítani más, a tatárjáráskor vagy a török hódoltság alatt elpusztult települést, így a XIII—XIV. században, de bizonyosan előtte is a Zovárd nemzetség egyik legnagyobb határú faluja volt. Hiszen Szerep későbbi határa is előbb Nyék majd Kemény (első említése 1322) falvakéval együtt növekedett csak meg. Az ugyancsak szomszédos Bajoméba egy falu, Görbej és egy prédium Osztróteleke határa olvadt be. Földje igen alkalmas volt a XII. század elejétől az állattartás rovására országosan egyre nagyobb jelentőséget kapott földművelés számára. De a Sárrét környéke más falvaira ismert korábbi és a XV—XVI. század adataira egyaránt támaszkodva, bizonyosan mondhatjuk, hogy Udvari népének is jelentős volt az állattartásból, halászatból, csíkászatból és nádalásból szerzett jövedelme. Az 1270—1340-es évek között itt is végbe ment az a hosszú folyamat, melynek eredményeként kialakult az egységes szolgáltatásokkal terhelt, telekre ültetett termelő osztály, a jobbágyparasztság. Az 1322. évi birtokosztály abban az ugyancsak a váradi káptalan által kiállított átírásban maradt ránk, melyet 1338-ban adtak ki András comes két fia Benedek és a Vörös (dictus Rufus) János személyes megjelenése nyomán. Ök testvéreiket Zovárdot és Miklóst is képviselték. András comes tehát elekor már nem élt, ismert adataink között 1326-ban említik utoljára. László fia Gurhes Jánosról sincs 1322 után adatunk, leszármazottai sem ismeretesek. így igen valószínű, hogy az András fiaknak 1338-ban, illetve ezután már csak a Miklósfiakkal kellett osztozniuk a birtokokon. 2 5 De mi történt a többi ág 1284-ben még meglévő birtokrészeivel? Sem 1322-ben, sem 1338-ban az osztályos oklevél, illetve az átírás nem említi, hogy a sorolt falvakban a Budun-ágból származottaknak csak részbirtoka van. Arra kell gondoljunk, hogy a Vécs-ágból leszármazottak és a Fugyi-ak — kiknek amúgy is korlátozott jussuk volt — 1284 után a falvak tényleges birtoklásából lassan kiszorultak. A Vécs-ágbeliek ezért már 1316-ban a királynál panaszolták, hogy a Budun-ágbeliek nem részeltetik őket a bihari birtokokból és 1349-ben András comes fiait Zovárdot és Benedeket felszólították, hogy az ősi birtokokból részüket adják ki. 2 6 Korábban mondtuk, hogy a Zovárdok minden ágának közös szerepi monostora kegyuraságának megosztása 1283-ban történt. Szerep egyben az itt élő családtagok birtokközpontja is. Sőt 1350-ben Udvarit és Nyéket mint Szerep tartozékait sorolják (. . . Zerep vocata in Kereskus existente cum suis pertineneiis ac aliis possessionibus ad eandem, sp(ecialiter) 24 GYÖRFFY Gy. Az Árpád-kori Magyarország. I. i. m. 500, 584—588. 25 A 23. jegyzetben i. m. 154, 157. — Az Izsákai család leszármazására lásd MÓDY Gy. Zsáka. I. m. 156—157. 26 KARÁCSONYI i. m. III. 153, 155. 71
