Módy György szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 6-7. (Berettyóújfalu, 1991)
TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Nyakas Miklós: Sárrétudvari a török hódoltság kezdetétől a jobbágy-felszabadításig
/ Az mindenesetre tény, hogy már a legkorábban rendelkezésünkre álló adatok jelentős gabonatermesztésről és állattenyésztésről adnak számot. Az 1552-ben készített portális összeírás adatai szerint Bihar megye faluhelyei között közepes nagyságrendűnek számított. Lélekszáma BALOGH István számításai szerint 1556-ban 350 fő lehetett, míg a környéken Bajomé pl. 245, Szerepé 200, Püspökladányé viszont 810. 3 2 Földbirtokosa — mint fentebb már láthattuk — a váradi püspökség, amelynek birtokjogát érdekes módon nem is annyira a reformáció, mint a dézsmaszedés ugyancsak jelzett ellentmondásossága kezdte ki. A dézsmaszedés jogát ugyanis eleinte maga az egyház adta bérbe magánosoknak, illetve a kamarának. Így például Udvari és a környező falvak dézsmáját VarkoüB Tamás bihari főispán vette bérbe, akire az udvar a püspökség jövedelmeinek a kezelését is rábízta. 3 3 Amikor azonban Udvari és a környék dézsmáját mások kezdték árendálni, Varkocs ezt megakadályozta, mintegy magáénak tekintvén azt. Forgách Simon egri várkapitánynak támadt az a gondolata, hogy a váradi püspökség birtokai közül Udvarit, Bárándot, Püspökladányt a dézsmaszedés végett csatolják az egri várhoz, mert ezek tizedét erővel Váradra viszik. 3 4 Amint láthattuk, a fenti falvak dézsmája 1565 óta valóban az egri püspököt illette. Ettől függetlenül a váradi püspökség tulajdonjogát ez sem vonta kétségbe, s a tizenötéves háború pusztításainak, a vagyon- és jogbiztonság általános meggyengülésének kellett bekövetkezni ahhoz, hogy a falu — Udvari — magánosok kezébe kerüljön. Erre, mint láthattuk, 1608-ban érkezett el az idő, amikor Nagy András hajdúgenerális azt magáénak tulajdonította, s a bajomi uradalom részeként tekintette. Nagy András kegyvesztése, illetve meggyilkolása után a falu Báthory Gábor adományából 1613-ban Kamuthy Balázs kezére került. Az adományozásról eredeti okirat nem áll ugyan rendelkezésünkre, de a Kamuthyak földesuraságát emlegeti az 1692-es összeírás szöveges, latin nyelvű része, 3 5 s nagyon határozottan említi a Pesty Frigyes által összegyűjtetett helynévanyag, amely a templom megnagyobbításakor talált évszámra és névre (Kamuthy Balázs — 1613) hivatkozik. 3 6 Egyébként valóban történelmi személy volt. 1602-ben Báthori Zsigmond híve, 1603-ban Székely Mózes mellett harcol, majd Bocskai részére Szamosújvárt beveszi. 1612 és 1629 között Doboka megye főispánja, Bethlen Gábor alatt államtanácsnok. 3 7 A hagyományt tehát jogosan fogadhatjuk el történetileg hitelesnek. Kevésbé állja meg a helyét az 1692-es összeírásnak az a része, amely szerint Kamuthy László és Kamuthy Farkas részt vett II. Rákóczy György lengyelországi hadjáratában, s mindketten odavesztek volna. 3 8 Bár a családfán mindkét keresztnévvel szerepel egy-egy Kamuthy, de az egyik még Bethlen Gábor alatt 32 BALOGH I. 1960. 151. 33 BOROVSZKY S. é. n. 494. Ez 1552 elején történt. 34 MOLNÁR A. 1979. 141. 35 MEZŐSI K. 1943. 63. „Hu jus pagi primaevi domini terrestres fuerant nobiles Transilvaniae Ladislaus Kamoty et Wolffgangus Kamoty ..." 36 MOLNÁRNÉ MAYER M. 1986. „Annyi azonban bizonyos, az egyház jegyzőkönyvében lévő későbbi feliratból, hogy 1613-ban e helység Udvari név alatt Kamuti Balázs birtoka." 37 NAGY I. VI. 1860. 60—61. 38 MEZŐSI K. 1943. 63. „Ladislaus Kamoty et Wolfgangus Kamoty, qui in expeditlone polonica cum Georgio Rákóczy in Polonia periverunt." 88
