Módy György szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 6-7. (Berettyóújfalu, 1991)
TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Nyakas Miklós: Sárrétudvari a török hódoltság kezdetétől a jobbágy-felszabadításig
Nyakas Miklós Sárrétudvari a török hódoltság kezdetétfii a jobbágyfelszabadításig A Nagysárrét szélén elterülő Bihar megyei kis jobbágyfalu lakói honnan is tudhatták volna, hogy a XVI. század derekán a nagypolitikában olyan folyamatok indulnak el, ámelyek településük és ezen belül családjuk, hitük, gazdagságuk helyzetét megszabják. Részint visszafordíthatatlanoknak bizonyultak, részint pedig olyan jellegűeknek, amelyekre aligalig lehetett befolyásuk. Illetve talán egyetlen esetben! Ha a hadak járása elől időnként a Sárrét mocsárvilágába menekülnek, ha javaikat időben biztonságba helyezik', s ha mindent elkövetnek azért, hogy a faluközösség világát, amely számukra gyakorlatilag az egyetlen védekezési forma volt, átmentik. Ebben segítségükre volt a protestáns hit vállalása is, amely a katolikus vallás hierarchikus voltával szemben a közösségi autonómia jó letéteményesének is bizonyult. A falu lakói Mohács igazi méreteit aligha tudták abban az értelemben felfogni, ahogyan azt ma tudjuk. Már csak azért sem, mert ennek valódi mélységei a nagypolitikát alakítók előtt sem voltak azonnal világosak. A kettős királyválasztás igazi tragédiája Buda török kézre kerültével tetőzött, s majd miután ezért Fráter György — aki egyébként a század egyik legnagyobb formátumú politikusa volt — személyes felelősséget is érezvén, megpróbálkozott az ország újraegyesítésével, ezzel a török bosszuló hadjáratát is kiváltotta. Az ország három részre szakadása állandósult, s a környéken olyan várak kerültek török kézre, mint Temesvár és mindenekelőtt Szolnok (1552), majd pedig Gyula (1566). Ezzel Sárrétudvari és tágabb környéke is olyan környezetbe került, amely a magyar királyság, a török birodalom és az erdélyi fejedelemség határvidékét jelentette, s amely terület mindhárom hatalomnak valamilyen formában ki volt szolgáltatva. Mindenekelőtt meg kell ezért vizsgálnunk a falu állam jogi helyzetének az alakulását, s ezzel szoros összefüggésben a falu birtokosait. ' A három hatalom ütközőpontján A forrásokban 1214-ben felbukkant falu előbb a Biharból kialakult Békés vármegyéhez tartozott, majd pedig miután a váradi püspökség birtokába került, Bihar megyéhez számították. 1 A vármegye első — 1552ben keletkezett — ránkmaradt összeírása szerint hatvanegy jobbágypor1 GYÖRFFY Gy. 1987. 515. 83
