Módy György szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 6-7. (Berettyóújfalu, 1991)

TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Módy György: Udvari története a XVI. század derekáig

Ezek egy része már a fejedelemség korában kialakult mint szolgálónépi falu. 1 0 SZABÖ István következtetéseire támaszkodva viszont az Udvari néven írott — különösen is XIII. századi vagy későbbi forrásokban em­lített — falvak egy részét a magánföldesúri curiához, curtishoz tartozó településnek tekinthetjük. A fent elmondottak alapján igen valószínű, hogy a békési Udvari — ha volt is a X. században valamelyik „foglaló nemzetségnek" itt szállása — mint tényleges falu a királyi birtokon állandósult s a XI. század során szolgálónépek lakták. A tőle nem messze eső Nyék (a mai Szerep határá­ban) és a másik, jóval távolabbi Nyék (Berettyószentmárton és Fúrta kb­zött), valamint Megyer (Fúrta és Mezősas között) azt bizonyítják, hogy a jórészben már Géza által kisajátított nemzetségi szállásterületeken más törzsből való katonaság letelepítése biztosította a fejedelmi majd királyi birtokokat. Szent István korában a törzsnevekből keletkezett nevű tele­pülések már bizonyosan megvoltak. 1 1 Az elsősorban a XI. századi királyi birtokok udvarhelyeihez tarto­zott Udvari nevű települések közül viszonylag kevésnek az emléke őrző­dött meg. Ez több okkal is magyarázható. Feltételezhetjük, hogy az álta­lánosságban használt összes Udvari, Udvarnok falunév eleve kisebb szám­ban fordult elő mint a különleges szolgáltatásokra utaló helynevek együtt. Másrészt a királyi birtokok egyházaknak majd világi birtokosoknak tör­tént korai eladományozása sok esetben járhatott együtt a település nevé­nek megváltozásával. Mint ahogyan bizonyos, hogy az egyházi szervezet kiépülésével gyorsan gyarapodó templomos falvak egy részének is volt valamilyen, a XI. század első felében adott neve, melyek később a meg­épült egyházuk titulusáról kaptak végleges elnevezést. 1 2 Figyelembe kell venni azt is, hogy a XIII. századi nagy gazdasági-társadalmi átalakulás korában több korai Udvari nevű szolgáltató falu élete megszűnt. Hason­lóan ahhoz a folyamathoz, melyet SZABÓ István mutatott! ki az amúgy is kis lélekszámú korai prédiumok nagy részénél: a település kontinuitása a XIII. században megszakadt. 1 3 Ugyanúgy, mint majd később a várbirto­koknak már tatárjárás előtti eladományozásával a szolgáltatásokkal a vá­rakhoz tartozó falvak egy részében. Végül, XI—XII. századi okleveles forrásaink nem ismert hányada pedig éppen a tatárjáráskor pusztult el, így tulajdonképpen azt sem lehet tudni, hány XI—XII. századi falu vi­selte az Udvari nevet. Szólnunk kell Udvari tágabb környékének XI. századi etnikai viszo­nyairól. A szomszédos Szerep és az attól délnyugatra eső Bucsa neve mutatja, högy a X. században itt gyér szláv lakosság élt. Az ő nyomukat 10 HECKENAST Gusztáv: Fejedelmi (királyi) szolgálónépek a korai Árpád-korban. (Bpest, 1970) 30—31. Az Udvarnok falunevekre lásd uo. 128—130. — GYÖRFFY György Az Árpád-kori szolgálónépek kérdéséhez = Történelmi Szemle XV. évf. (1972) 261. 11 GYÖRFFY Gy. Az Árpád-kori Magyarország I. i. m. 511. a békésmegyei Nyék, első említése: 1350. — 647. a biharmegyei Nyék, első említése: 1213. — 647. a biharmegyei Megyer, első említése: 1220. — 642. 12 FEKETE NAGY Antal: Településtörténet és egyháztörténet = Századok LXXI évf. (1937) 423—425. 13 SZABÓ I. A prédium. i. m. 314—411. passim. 66

Next

/
Oldalképek
Tartalom