Módy György szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 6-7. (Berettyóújfalu, 1991)
TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Módy György: Udvari története a XVI. század derekáig
őrzi délen, Békés körül a Balaton, Csarna és Csatár helynév is. 1 4 Mivel Sárrétudvari egyik határrészének a neve szintén Csarna, gondolhatunk arra, hogy a X. században a későbbi Udvari közelében is volt egy kis szláv telep. 1 5 A Sárrétudvarival szomszédos Biharnagybajom, az Árpádkori Bajon és a tőle délkeletre eső Görbej neve arra utal, hogy mind a két falu a XI. században a bihari dukátus területén létrejött besenyő telepekhez kapcsolható. Bajon török eredetű, Görbej pedig bizonyítottan besenyő eredetű név. GYÖRFFY György a Sárrét mellett a püspökladányi határig felnyúló nagy, XI. századi besenyő településterületet bizonyított. Szerinte az Udvarival szomszédos Báránd déli határában lévő Kacskara-ér neve is besenyő szóból származott. 1' 1 Az bizonyos, hogy amikor Udvari a XIII. század elején írott forrásban is előtűnik, ez a szláv és besenyő etnikum már megjárta az asszimilálódás útját. Mielőtt rátérnénk a XIII. századra, arra a korra, amikor Udvarira hiteles írott emlékünk van, röviden szólnunk kell arról a nemzetségről, mely első bihari-békési birtokait ezen a területen a XI. század vége előtt már elnyerte. Ez annál is inkább indokolt, mert az ebből a nemből származó család birtokolta véleményem szerint már jóval a tatárjárás előtt Udvarit. Az Esztergom megyei Zovárd, illetve a vele vérrokonságban álló Sártványvecse nemzetség Biharban, illetve Békésben a XI. században jelent meg. A Zovárdok birtokközpontja Szerep volt, itt építették meg Szent György tiszteletére szentelt nemzetségi monostorukat is. Legkorábbi falvaik a későbbi Békés vármegyében Füss, Udvari, Biharban Aka, Atyás, Baj, Csekehida, Orod és Tancskereki. Valamivel későbbi szerzeményük Békésben ösvény, Biharban Fugyi és Zsáka. 1 7 A XIII—XIV. században „ősi" birtokuknak nevezett falvak a XI. század második felében és a XII. század elején kerültek hozzájuk királyi adományból. De Udvari kivételével — láttuk, a falu neve mutatja, hogy feltehetően királyi udvarhelyhez tartozó település volt — nem tudjuk megállapítani, hogy az adományba kapott falvak a XI. században királyi birtoktesthez, a bihari vagy később a békési várispánsághoz tartoztak-e vagy valamelyik más nemzetség szállásbirtokain születtek meg. Utóbbi esetben csak arra gondolhatunk, hogy a királyi hatalomnak ellenszegülőktől vette el az uralkodó s juttatta a Zovárd nemzetségbeliek kezére. 14 GYÖRFFY Gy. Az Árpád-kori Magyarország. I. i. m. 494. 15 MOLNÁRNÉ MAYER Mária: Mutatvány Pesty Frigyes Bihar megyei Helynévgyűjtéséből. In: A Bihari Múzeum Évkönyve IV—V. (Szerk. MÖDY György, közreműk. ZSÚPOS Zoltán, Berettyóújfalu, 1986.) 233. 16 GYÖRFFY György: Besenyők és magyarok. In: Körösi Csorna Archívum I. kiegészítő kötet. (Bpest, 1940) 423—25, 494. 17 GYÖRFFY Gy. Az Árpád-kori Magyarország I. i. m. 505—06, 511, 514, 592, 596, 597, 608. 617—18, 648, 673. és 692. — ösvényt 1320-ban Ényeddel azonosnak mondták, 1332-ben két külön birtok. A Zovárd nembeli Bodon fiai 1301-ben Ferenc fia Lőrinc ispán özvegyétől vették meg. Zsáka (Izsólaka) 1283 után került a kezükre vétellel. Fugyi falut valamikor 1273 előtt szerezték meg. Ekkor királyi servienseknek mondják őket, de a faluban a váradi püspöknek is volt négy háznép szőlőművelője. Tancskereki korábbi neve feltehetően csak Kereki volt, teljes nevét a Zovárd nembeli Tancs-ról kapta, aki a XIII. század elején élt. — Csekehidára, Orodra és Zsákára lásd MÖDY György: Zsáka és környéke a XVIII. századig. In: A Bihari Múzeum Évkönyve IV—V. (Szerk. MÖDY György, közreműk. ZSÚPOS Zoltán, Berettyóújfalu, 1986.) 151—158. 67
