Módy György szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 6-7. (Berettyóújfalu, 1991)

NÉPRAJZ — VOLKSKUNDE - Pálinkás Patricia: Berettyószentmárton földrajzi nevei

száló és kb. egy hold szántó volt itt. A név a helyre utaló Csíkos-ér és a lapos földrajzi köznév birtokos személyragos alakjából áll. CSÓKÁS-DÜLÖ — Csóukázs-düllőü, -be; Csóukási-düllőü (172). A Szórna jom déli részén található, a Mezősasi határ mellett. Sík, lapos, legelő, ma szántó. A református anyakönyv 1909-ben Csóka Gábort említi, aki dohányt termel a Szomajómban. Az adatközlők szerint tulajdonosa Csókás nevű ember volt. A név valószínűleg a Csókás személynév és a dűlő földrajzi köznév kapcsolata. CSÓKÁS1-DÜLÖ 1. Csókás-dűlő. CSÓNAK UTCA — Csóunak ùcca, '-ba (24). A Morotván található, párhuzamosan a Hullám és a Ladik utcával. Az utca az 1970-es évek elején létesült. CSONKA-DtJLÖ — Csonka düllőü, -be (147). A Szomajomi-pusztán található, az Ölyvös és a Mezősasi út szögében. Sík, szántó. Hossza csak pár száz méter. A név a terület alakjára, nagyságára utaló csonka melléknévből és a dűlő földrajzi köznévből áll. CSÖDÖRÖS — Csőüdörös, Csőüdörözsbe (156). — 1582: Chyeoderös (Jakó 632.); 1800 k.: Csődörös (ÁTD.); 1848: (T5); 1864: (Pesty); 1886: Csődőrős (T9); 1891: Csődörös (Tll); 1900: Csődörös dűlő DPL. 715.); 1933: Csődörös (Hnt. 132.); 1937: (Hnt. 132.); 1938: (Nadányi 473.); 1945 k.: (T12). A Szomajomban található, a Baglyos, az Ölyvös, a Bere, a Híd-sziget határolja. Sík, vizes terület. Földje fekete szurkos, réti agyag, így csak legelőnek használható. 1800 körül kb. 22 hold kaszáló volt itt, 1900 körül a református egyháznak kb. 14 hold szántója. Az 1891-es térkép 375 hold területűnek tünteti fel a Csődöröst. Az adatközlők úgy emlékeznek, hogy a falu csődöreit tartották itt, innen kaphatta nevét. A név eszerint a csődör főnév és az -s helynévképző kapcsolata. CSÖDÖRÖS-DÜLÖ 1. Csődörös. -f CSÖSZ-SZIGET — 1759: Csősz Sziget (TI); 1848: Csősz sziget (T5). A Szomajomban található, három oldalról az Ölyvös veszi körül, Kről a Mezőpeterdi határ övezi. Területén egy kút van. A név első tagja valószínűleg a csősz foglalkozásnév, második tagja földrajzi köznév. CSURGÓ — Csúrgóu, -ra (51). A Szent Dénesi-pusztán, a Szúnyogos mellett található. Sík, eres terület, rét, legmélyén forrás. Adatközlők szerint vízről nevezték el. A csorog csurog ige eredeti jelentése alapján ,lassan, csörgedezve folyik' lehetett (TESz.). A csorgó csurgó ,apró vízesést alkotó vékony ér' jelentésű. Eredetileg víznév volt, majd átvonódott a víz melletti földterületre (vö. FNESz.). A név a csurog ige -ó folyamatos melléknévi igenévképzős főnevesült alakja. DÁVID-DÜLÖ — Dávid-düllőü, -be (161). A Szomajomban található, az Ölyvös, a Diófás, a Baranyi-sziget, a Mezőpeterdi határ övezi. Sík terület, szántó. Egy tanya is volt itt, a Dávid Jánosé az adatközlők szerint. A községbeni Dávid családra utaló adatok: 1858: Dávid Imre földműves; 1890: Dávid Gyula kondás; 1924: Dávid György földműves (Rak.). A név a tulajdonosra utaló Dávid családnévből és a dűlő földrajzi köznévből áll. 241