Módy György szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 6-7. (Berettyóújfalu, 1991)

NÉPRAJZ — VOLKSKUNDE - Pálinkás Patricia: Berettyószentmárton földrajzi nevei

DÁVID-TANYA — Dávit-tanya, '-ho (161). — 1883—84: Dávid-tanya (T8). A Dávid-dűlőben található. Adatközlők szerint Dávid Jánosról, tulajdonosáról kapta nevét. A név tehát a Dávid családnév és a tanya földrajzi köznév összetétele. DELELŐ — Delelőü, -re (49). Azonos az Itatóval, más néven Pásztorkúttal. Ma már nincs meg. A nyáj itatására használták. A név a delel ige -ő melléknévi igenévképzős származéka, amely földrajzi köznévként a nyelvterület nagy részén ismert. Vö. Itató. DÉRYNÉ UTCA — Dériné ùcca, '-ra; Szabaccság ùcca (4). A Puskin és a Kun Béla utcát köti össze. Előző, 1970 előtti hivatalos neve Szabadság volt. DERZS — Dërzs, -be (45). — 1848: Derzs (T4). A Szent Dénes-pusztán található, a Gabonás, a Szúnyogos, a Tölyvös határolja. Kicsi, kb. 1 hold területű szántó. Ér megy mellette, ezért vizes. 1274-ben Bölcs földesura Pázmán fia, Ders volt (Györffy 604.). A Dersy család egy tagja „nobilius Laurentius Dersy de Pethry" név szerint említtetik 1516 és 1525 között (Bunyitai II, 220.). A Dersy birtokos nemesség nagyrésze eltűnt, kihalt a XVI. és XVII. sz. küzdelmei után (Mezősi 265.). 1785-ben még a nevezetesebb nemes birtokosok között említik a Dersyeket (Fényes 1839. IV, 60.). A Derzs dűlőnévben fennmaradt faluhely, amelyet régészetileg nem sikerült azonosítani (Mesterházy 53.). Okleveles említése 1332-ből: Ders Bulch (Györffy 604.). A Derzs helynév puszta személynévből keletkezett magyar névadással. Az alapjául szláv személynév szolgál valószínűleg. Szl. Drizi-mir, Drizislav ó.-m. Dirs (i) Dërsi régi m. nyelv: Ders Derzs szn. Derzs hn. (EtSz.; FNESz.). + DIENES-PUSZTA 1. Szent Dénes. -I- DIENES-TANYA — 1852—60: Dienes tanya (T3); 1883—84: (T8). A Dienes-zugban volt található. A Dienes családnévre az alábbiakat idézhetjük Berettyószentmártonból: 1837: Dienes József (DPL. 684.): 1840: nemesként írták össze a Dienes családot (Osváth II, 237.); 1861: Dienes Lajos szolgabíró lett (Osváth II, 149.); 1886: Dienes Lajosé a terület (T9). Az adatközlők szerint a század elején Dienes Emma a birtokosa. A név a Dienes családnévből és a tanya földrajzi köznévből áll. DIENES-ZUG — Diënëzs-zùg, -ba (105). A falutól K-re, a Berettyó- az Ö-Berettyó és a vasút által közrezárt területen található. Sík terület, szántó. A név a tulajdonost jelölő Dienes családnévből és a terület elhelyezkedésére utaló zug földrajzi köznévből áll. DIÓFÁS — Dijóufás, Dijóufázsba (160). — 1759: Diofas Sziget (TI)1848: Diófás (T5); 1864: (Pe'sty); 1933: (Hnt. 132.); 1937: (Hnt. 132.); 1938: (Nadányi 473.). A Szomajomban található, az Ölyvös, a Nyárfás, a Baranyi-sziget, a Dávid-dűlő határolja. Sík terület, szántó, kb. 70 hold. Egyes adatközlők emlékeznek, hogy valamikor diófák álltak ezen a területen. A név a diófa főnév és az -s helynévképző kapcsolata, diófával benőtt területet jelöl. -f DIÓFÁS-SZIGET 1. Diófás. DOMB-DÜLÖ — Domb-düllőü, -be (81). A Nagy-völgyben található, a Nagy-domb mellett. Sík terület, szántó. A név két földrajzi köznév kapcsolata. 242 i