Módy György szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 6-7. (Berettyóújfalu, 1991)

TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Kováts Zoltán: Darvas, Furta, Vekerd és Zsáka népességfejlődése a XVIII. századtól napjainkig

A XX. század első évtizedé ben a tényleges népességnövekedés legkedvezőbb Furtán, évi 12,5 százalék. Láttuk az előző fejezetben, hogy itt indult meg legkorábban a születéskorlátozás, mai szóhasználattal élve a családtervezés. Ennek ellenére kedvező a népességnövekedési mutató. Ebből arra következtetünk, hogy Furtáról még nem indult meg az elköltözés sem más magyar városokba, sem külföldre. További kutatást érdemlő problémára hívja fel ez a jelenség a figyelmet. Ebben az évtizedben legnagyobb a kivándorlás Magyarországról, elsősorban az „ígéret földjére", az Amerikai Egyesült Államokba vándorolnak ki sokan. Kutattuk például Hajdúnánás népesedéstörténetét. Ott is hasonló jelenségre lettünk figyelmesek. A városka lakosságának túlnyomó többsége református. Határozottan kimutatható a kevesebb gyermek vállalására való törekvés, ugyanakkor az elvándorlás Hajdúnánásról nem indul meg. — Zsáka és Darvas tényleges népességnövekedése (6,6 illetve 1,5 ezrelék) kisebb természetes szaporpdásánál, így kismérvű elköltözéssel kell számolnunk. — Az össznépességhez viszonyítva Vekerdről vándoroltak el legtöbben. A tényleges népesség 4,9 ezrelékes évi fogyása azt jelenti, hogy elköltözött 76 főnyi népesség, a 10 év természetes szaporodása azonkívül még további 6 fő, összesen 82-en költöztek el ebből az 500 lelkes kis faluból. Az 1910-es évtized népességi, szempontból a nagy világégés, az első világháború miatt érdemel figyelmet. Még a történeti demográfia tudománya nem munkálta ki, hogy melyik falu, melyik város hozta népességének számához képest a légtöbb áldozatot; hol, melyik területen legnagyobb a születések számának visszaesése. Mi is csak annyit tudunk megállapítani, hogy az eddig normálisan fejlődő Fúrta népessége csökken a legnagyobb mértékben, ezer lakosra számítva évi 6,8-del. Ezt Darvas követi, ahol ezer lakosra 2,8 a fogyás. Vekerd népessége stagnál, mindössze 14 fővel növekedik az évtized során. Legkedvezőbb ebben az évtizedben Zsáka helyzete. 183 fővel nő a lakossága, ami évi 5,6 ezrelékes növekedést jelent. Ez azonban alatta marad a természetes szaporodása mértékének, tehát kismérvű elköltözés volt ebben az évtizedben is. Fúrta népességcsökkenésében is főként az elvándorlás megindulása volt a döntő. A születések száma csak kismértékben csökken a férfiak háborús távolléte miatt, ezer lakosra 32 születés jut évente. A halandósági arányok elég kedvezőtlenek, sok lehetett az első világháborús áldozat, ezer lakosra 24,9 halálozás jut. A négy község közül ennél csak Vekerd rosszabb 31,5 ezrelékkel. Fúrta népesedéstörténetében mégis az elköltözés negatív jelensége a legkárosabb ebben az évtizedben. Elvándorolt a természetes szaporodásának (155 fő) megfelelő népesség, azonkívül még 151 fő. Az 1910-ben 2235 lelket számláló községből több mint 300-an költöztek el. Az 1920-as évtized országosan is, községeink esetében is a stabilizáció évtizede. Mindegyik község népessége növekedik, csak Zsákáé nem. Itt a 491 főnyi természetes szaporodás mellett még további 73 fővel csökken a népesség, ami összesen 564 főnyi elvándorlást jelent. A trianoni békeszerződéssel megvont határok, az általános életkörülmények Zsákán hatottak a legkedvezőtlenebbül. — Minimális a népességnövekedés, a természetes szaporodásnál kisebb Vekerden (2,4 ezrelék) és Fur138