Módy György szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 6-7. (Berettyóújfalu, 1991)

TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Kováts Zoltán: Darvas, Furta, Vekerd és Zsáka népességfejlődése a XVIII. századtól napjainkig

Kováts Zoltán Darvas, Fúrta, Vekerd és Zsáka népességfejlődése a XVIII. századtól napjainkig* A történésznek mindig mozaikokból kell a múltról a képet megalkotnia, s énnek a képnek lényeges kritériuma, hogy a valóságot a lehető legjobban megközelítse. A Módy György által gondosan összegyűjtött mozaikok alapján tisztán látjuk, hogy vizsgált négy településünk mindegyikének eredete a kora Árpád-korig nyúlik vissza.

1 A XV. század végére viszonylag legnépesebb Zsáka, de ezt megközelíti Fúrta és Darvas, valamint még a XVI—XVII. században is e tájhoz tartozó, de végül elnéptelenedő Cséf. Kisebb település a XV. század végén Vekerd és Megyer. A XVI—XVII. századról rajzolható kép halványabb. Különösen a XVII. század forrásszegény időszak a magyar történelemben. E táj népét is sokszor érte pusztítás, megpróbáltatás; jelentős a népességmozgás ezekben a századokban. Sok-sok egybevetés, analógia alapján mégis állíthatjuk, hogy a források hiánya nem azt jelenti, hogy a népesség kipusztult volna e vidékről. A XVIII. század első évtizedeiben az adózók viszonylag nagy száma, e községekben a református és görögkeleti népesség együttes jelenléte fontos közvetett bizonyítéka annak, hogy ez a népesség már a korábbi században is e körzetben élt. . Dolgozatunkban a XVIII. század elejétől próbáljuk a községek fejlődését nyomon követni napjainkig. Ezen belül a tagolást a források szabták meg. A XVIII. század első felében még csak az adóösszeírásokból tudunk a népesség nagyságára, fejlődésére következtetni. — A XVIII. század 60-as éveitől kezdve az egyházi anyakönyvek sokkal megbízhatóbb adatokat szolgáltatnak a népességre. Ezeket néhány esetben már egybe tudtuk vetni a korszakból fennmaradt statisztikai jellegű munkákkal. — Igen pontos, egzakt adatokkal csak a XIX. század három utolsó évtizedéből rendelkezünk. Egészen világos ettől kezdve lesz a kép. Ekkor már a természetes szaporodásból adódó népességnövekedést, valamint a mechanikus népmozgalom hatását (oda- és elvándorlás) is pontosan meg tudjuk határozni. * A XVIII—XIX. századi adatok összegyűjtéséhez anyagi támogatást nyújtott a Kölcsey Ferenc Művelődési Központban alakult „Zsákai közművelődési modellkísérlet" témával foglalkozó csoport, mely Litauszki Tibor irányításával végezte munkáját (1986). 1 Módy György: Zsáka és környéke a XVIII. századig. In: A Bihari Múzeum Évkönyve IV—V. (Szerk. Módy György, Berettyóújfalu, 1986.) 153—172. 119