Módy György szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 6-7. (Berettyóújfalu, 1991)

TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Kováts Zoltán: Darvas, Furta, Vekerd és Zsáka népességfejlődése a XVIII. századtól napjainkig

A befejező részben az 1980-as évtized népmozgalmi adatait és arányszámait mutatjuk be. A XIX. század 70-es éveitől rendelkezésre álló pontos statisztikai adatok lehetővé teszik, hogy a népességfejlődési tendenciák ismeretében trendszámítást végezzünk el. Ennek segítségével bemutatunk egy modellt arról, hogy a négy község népe — további elvándorlás nélkül — a születéskorlátozásból és elvándorlásból adódó általános elöregedés következtében mennyire fog lecsökkenni 2050-re. A népességfejlődés vizsgálata a múlt kutatásának csak egyik területe, azonban ebben a vizsgálatban sok minden tükröződik, s több probléma kutatására hívja fel a figyelmet. Ugyanakkor e kérdéskör vizsgálatának nagy az aktualitása: mindegyik község népe fogy — különböző mértékben. E községek népességmegtartó képességének megszilárdítása a jövő sorskérdése. Ez gazdasági, közigazgatási és kulturális feladat együttesen. Ha ez nesm sikerül, akkor belátható időn belül elnéptelenedés következik be. 1. A népesség XVII—XVIII. századi kontinuitásának kérdése A vizsgálatba bevont négy település — népességét tekintve — négy külön világ. Zsákáról tudjuk egyértelműen — nem közvetett adatokkal — bizonyítani, hogy népessége folyamatosan itt élt, a XVII. század viszontagságos éveit átvészelte. Földesurai mind a XVI—XVII. században, mind a XVIII. században a református Rhédeyek. A zsákai várat a Rákócziszabadságharc után romboltatják le a Habsburgok. A XIX. század végén a Paksyak jutnak itt birtokhoz.

2 A török hódoltság, illetve a Rákóczi-szabadságharc viszontagságai után fennmaradt első adóösszeírásban is szerepel.

1 A viszontagságos évek, évtizede után az adóterheket bíró gazdák száma viszonylag nagy: 47. Az adózók mind magyar családnevűek. Azt, hogy a községben élő, kisebbséget alkotó románok mikor is települtek, vagy esetleg — egy részük — már a XVIII. század elején is itt élt, ezt nehéz eldönteni. 1828-ban Ludovicus Nagy már 540 ortodox katolikus és 1169 református lakost mutat ki.

4 Tíz évvel később Fényes Elek magyar—román falunak mondja Zsákát, melyben reformált és óhitű templom áll.

5 Református anyakönyv 1766-tól, ortodox katolikus csak 1840-től maradt fenn. Zsáka a kora-középkortól lakott magyar település, melybe románok telepedtek. Darvas más problémákat vet fel. Az 1713-as megyei és az 1720-as országos összeírásban nem szerepel. Az 1723-as összeírás „ ... ad antifquo populosa"-ról ír, s 40 adózó háztartást tüntetnek fel.

6 A családnevek mind magyar etnikumra utalnak. Mindössze 2 „Oláh" családnevűt találtam. Mivel az összeírás is régen itt élő népességről tudósít, úgy vélem, 2 Bihar megye és Nagyvárad. (Szerk. Borovszky Samu. Bp. é. n. 1901?) 165—166. 3 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár (HBML) IV. A. 4. Bihar vármegye adószedőjének iratai 1552—1848. b. adóösszeírások. Conscriptio processus Sárrét 1713. 2. köt. 4 Nagy, Ludovicus: Notitiae politico-geographico statisticae inclvti regni Hungáriáé partiumque eidem adnexarum. (Buda, 1828) 98. p. 5 Fényes Elek: Magyar Országnak s a' hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statisztikai, geographiai tekintetben. IV. (Pest, 1839) 105—106. 6 HBML IV. A. 4. b. Adóösszeírások 1723. 13. köt. 120