Módy György szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 6-7. (Berettyóújfalu, 1991)

TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Nyakas Miklós: Sárrétudvari a török hódoltság kezdetétől a jobbágy-felszabadításig

prédikátort, s a „számos Esztendőkig fő Bíróságot viselt Bodó Péter ő ki­gyelme házát rágalmazta, háza népét fenével etette," mégiscsak pálcára ítélték. 12 9 Előfordult azonban, hogy a földesúr tisztje még ezekben a kisebb ügyekben hozott ítéletet is felülbírálta. 1801 decemberében például töb­beket korcsmai verekedésért pálcára ítéltek, de a kezdeményezőt — aki a földesúr alkalmazottjának a fia volt — „a méltóságos Uraság Gremiális Tisztye" a büntetés alól mentesített. 13 0 Nagyobb ügyekben, például rablásért a tettest egyenesen az úriszék elé küldték. 13 1 A község társadalmi és közigazgatási képének különös színfoltját je­lentette az ún. nemesi kommunitás. A XVIII. századi összeírások — amint erre utaltunk is — nem tesznek említést arról, hogy Udvariban nemesek éltek volna, ami azért is feltűnő, mert a környék számos falujá­ban, különösen Bajomban és Szerepen nagy számban éltek. 13 2 Ezért való­színű, hogy már a XVIII. században lehettek Udvariban is, de a jogukat nem tudták érvényesíteni. Erre a XVIII. század végén, a XIX. század elején került sor, amely időszak országosan is kedvezett a nemesi jogok érvényesítésének. 1800-ban például a nemesi felkelés elrendelésekor ne­mes Nyíri Sámuelné — a törvény adta jogával és kötelességével élve — a maga megváltására Kéri János nevű kontribuens (jobbágy) lakost fo­gadta fel, s ezt a cserét Beöthy László alispán törvényesnek ítélte. 133 1840-ben mint nemeseket írták össze a Domány, a Kiss, a Domári, a Mile, a Nyíri, a Győri, a Nagy, a Saápi, a Fodor, a Cseh, a Szabó és a Végh családokat. E nemes családok azonban ugyanúgy éltek, mint a módosabb jobbá­gyok, leglényegesebb különbség közöttük személyüket illetően — a jog terén — volt. Földjük is jobbágy természetű volt, nem pedig kuriális (ne­mesi) telek. 1828-ban e családok kezén összesen 5 3/8-ad jobbágytelek volt. A jobbágyok és nemesek közti különbség hozta létre az úgynevezett nemesi kommunitást, amely azt jelentette, hogy a nemesi famíliák kivon­ták magukat a jobbágybíró illetékessége alól. 1813-ban pecsétnyomót is készítettek, amelynek címerképe vágtató lovast ábrázol, jobb kezében ki­vont szablyával. Körirata: „UDVARI NEMESEK 1813". 13 4 Jogaik érvé­nyesítése érdekében egységesen léptek fel, s bizonyos kérdésekben egy­ségesen foglaltak állást, mint például 1844-ben a helybeli református pap viselkedésével kapcsolatban. 13 5 A falu egészét illető kérdésekben azonban együtt léptek fel a job­bágybíróval. 1847-ben például közösen írt levelet az udvari külső és belső elöljáróság Tőzsér István főbíróval és a nemesi kommunitás elöljárójával, a főhadnaggyal nemes Szabó Istvánnal együtt. 129 HBML. V. 668. a. 1. Sedr. jkv. 37—38. p. 130 HBML. V. 668. a. 1. Sedr. jkv. 1801. dec. 1. 41. p. 131 HBML. V. 668. a. 1. 1801. dec. Ház felveréséért Váradra küldik az úriszékre. 132 A környéken különösen jelentős volt a szerepi nemesi kommunitás. Vö. RET­TEGI I. 1972. 91—122. A nemesi kommunitás létéről Derecskén is tudunk. Vö. SZENDREY I.—NYAKAS M. 1980. Bihar megye más részéről még lásd NYA­KAS M. 1983. 133 HBML. V. 668. a. 1. 1800. nov. 25. 134 Lenyomata TtREL. I. 31. d. 20. állagban. 135 TtREL. I. 31. d. 20. 108

Next

/
Oldalképek
Tartalom