Módy György szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 4-5. (Berettyóújfalu, 1986)
TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Molnárné Mayer Mária: Mutatvány Pesty Frigyes Bihar megyei Helynévgyűjtéséből
táros, Sz. K. Debretzen és Hatház városokkal; P. Geszteréd; P.Aba; P Tamási pusztákkal; — Ezen szomszéd városok és puszták pedig feküsznek, jelesen Sz. K. Debretzen Város Bihar Megyében; Hatház a Hajdü Kerületben — Geszteréd, Aba, és Tamási puszták pedig Szabolts Vármegyében. — Kelt Sámsonban 19 di k Április 1864 Sámson Község Elöljárói Sándor Mihály főbíró Sándor Mihály mk eskütt Bíró Gábor mk. eskütt Ludmány Ambrus mk eskütt Hamar János eskütt Kiss József mk jegyző által HELYNEVEK Udvari községből, Bihar megyéből. 1. Bihar megye Sárréti járás. Udvari község. A vidéket az ott el terülő sárrétjéről Sárréti Vidéknek hívják. 2. Udvari név vólt hajdan úgy mint most ismeretes,azon külömbséggel, hogy néhol az 1763 ból fenmaradt kéz írásokban az akkor szokásos írás mód szerént az utó i, y al iratik: 3. hogy vólt é más neve valaha e helységnek, azt sem írott, sem száj hagyomány ból nem hallottam. A község legkorábbi említését sőt eredetét, a száj hagyomány útján írott Nagy Bajom város krónikájábani feljegyzés szerént, valamelyik Erdélyi fejedelem ajándékozta Udvari nevű embernek S mint a nevezett krónika határozottan mondja, ezen emberről vette eredetét és nevét a falu, mert az előtt csak mint a Nagy Bajomi Várhoz tartozó földbirtok vagy major említtetik. Azonban itt azon kérdés támadhat, hogy ezen embernek egyéni vagy családi neve vólt-é Udvari? vagy csak azért neveztetik így mivel a névleg nem említett Erdélyi Fejedelem udvarában lakott. Annyi azonban bizonyos, az egyház jegyző könyvében lévő későbbi feliratból hogy 1613 ba n e helység Udvari név alatt Kamuti Balázs birtoka volt, kinek tiszt tartója Nagy András, a templom nagyobbításakor e feliratot találta a falon „építette Kamuti Balázs 1613-ban". 5. Hogy honnan népesíttetett nem tudhatni. 6. Minthogy sem írott, sem nyomtatott emlékünk, mely a név eredetéről bizonyságot tenne, csak a 4 I k pont alatt említett bizonysággal kell be érnünk. 7. A község határában előforduló topográphiai nevek: Balázs-halma — mely nevet hihetőleg Kamuti Balázsról vette, — egy halom, mely közel a falu alatt emelkedik. Szabó-halma, hihetőleg valami Szabó nevű emberről vette nevét. — Őrhalom mint beszéllik nevét onnan nyerte, hogy a török járás alatt, ezen halom őr álló helyül szolgált. Félhalom, hogy nevét honnan vette? bár fekvését tekintve azt hiszem félszeg formájától. Gyilkos hát nevét a kun világkor ott történt borzasztó gyilkolásról nyerte — Kunok szállása, itt szálltak vagy pihentek meg mint szájhagyományban él, a kunok az imént említett gyilkolás után. Nyársas halom, hihetőleg a törökök szokásos kínzásától vette nevét. Túzok hát, sok túzok szokott környékén és rajta tanyázni. Domokos hátas szántó föld, nevét mint mondják hajdani birtokosáról Kóti Domokosról nyerte. Hangos vagy Hangos, nevét hihetőleg azon kis víz-hangról (:echó:) nyerte, mely ott, mig víz környezé észrevehető vólt. Kovács tava Szántóföld, nevét magán viseli! Csurka-völgy, szántó föld, Hangos ér, mely a feljebb említett Hangos nevű földön foly keresztül. Karika zug, szántó föld, nevét talán onnan nyerte hogy mint egy kör vagy karika úgy köríté egy kis ér mely Karika érnek hívatik. 232
