Módy György szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 4-5. (Berettyóújfalu, 1986)

TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Molnárné Mayer Mária: Mutatvány Pesty Frigyes Bihar megyei Helynévgyűjtéséből

Eszteró inegi szántó föld nevét az alatta lévő Eszteró — nevű vízről nyerte. Melynek eredetéről alább. — Gát-szeg, neve eredete? Rövid dűlő szántó föld, nevét magán viseli. — Vesszös ér hajdan sok rekettye és fűszfa vesszőket nevelt. — Eszteró ér mely sok féle leírása által gyanítni engedi, hogy az Eszterházy névből vagy ez utóbbi amabból vette eredetét, mert hol Esztró hol Eszteró, hol Esztoró, még Esztorós név=Eszterházy, mint ez a Nagy Bajomi krónikában ki fejezve van. Nagy Szik szikes szántó föld Tikics — vagy Tigis — vagy Dikics ér, neve eredete(: ? :) Disznó-sziget, nevét azon szokástól vette hogy itt őriztettek az uraság disznai. — Ürmös, kaszálló, sok ürmöt terem. — Rákos — kaszálló, nyomás vagy legelő bizonyosan onnan nyerte nevét hogy hajdan itt sok rákot halásztak. Tamás-Zug legelő neve, eredete(:?:) Csarna, jó szántó föld. Ösventő szántó föld. Pap ere kaszálló. Körtvélyes hát szántó föld Sziget hajdan tökéletesen magán hordhatá nevét mivel egészen víz keríté. — Kártelek jó kaszálló. A Sár-rétben lévő nevezetes lápok: Ruczás-láp, Cseh-láp, Német-láp, Gazos-láp, Vesszősláp, Esős-láp, Nádvágó-láp, Pali-láp, Kis Jankó-láp, Darus-láp, Hóra-láp: ez utóbbi nevét nem a Hóra világból nyerte-é? Alacskás-láp, Figés-láp, Nagy-láp, Kisdér ék-láp, Föld-láp, Nagy Halas-tó, mint egy 32 catast. hold területű álló víz, mely a Sárrété között fekszik, Nevét onnan nyerte hogy benne sok halat fogtak. Kelt Udvariban 1864. május 20

á

n Balog Lajos mk jegyző FELELET A hely nevek gyűjtése tárgyában kiadott kérdésekre Vekerd község részéről. I. Pontra. Vekerd községe tartozik Bihar megye Sárréti járásába Székhely N.Várad. — II.

i

k Pontra. A községnek jelenleg csak egy neve él — Vekerd, e néven úgy a környéken mint ország szerte is ösmeretes. — IH.

i

k Pontra. Hogy volt-é a községnek más el nevezése hajdan, vagy hogy külön félekép íratott-é a jelenlegi neve, — nem tudatik. — IV.

i

k Pontra. Hogy a község mikor említtetik leg korábban, azt ki puhatolni nem lehet, mivel írásbeli adatok ép úgy, mint szóbeli hagyomány nem létezik, csak puszta sejtelem kép annyi említethetik fel, hogy a 17

l

k század közepe tályán keletkezhetett. — Egyébb iránt evégre itteni birtokos Elek Pál úrtól szabóles megyei Demecser községben nálla talán lévő okmányokból alkalmasint bővebb utasítást nyerhetni. V.

i

k Pontra. Hogy honnan népesíttetett a község, szinte nem tudatik. VI.

i

k Pontra. Hogy a község az elnevezését — Vekerd — honnan nyerte, — e végre semmi írás- vagy szóbeli hagyomány fen nem maradván, — ki puhatolni nem lehet. 233