Módy György szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 4-5. (Berettyóújfalu, 1986)

TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Molnárné Mayer Mária: Mutatvány Pesty Frigyes Bihar megyei Helynévgyűjtéséből

Molnàrnè Mayer Mária Mutatvány Pesty Frigyes Bihar megyei Helynévgyűjtéséből Pesty Frigyes (1823—1889), a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja a múlt században szórványosan végzett helynévgyűjtések tapasztalataiból indult ki, amikor 1864ben az ország minden településére kiterjedő kutatást kezdeményezett. A temesvári születésű történész egész munkássága során nagy jelentőséget tulajdonított a helyneveknek,

1 olyan forrásanyagnak tekintette ezeket, amelyek mind a történelem, mind a nyelvészet számára fontos adatokat rejtenek. A korábbi próbálkozások tapasztalatai alapján rájött arra, hogy a gyűjtést egységes szempontok alapján, az ország egész területén, azonos időben kell elvégezni. Azt is szükségesnek látta,hogy az adatgyűjtők személyiségéből,felkészültségéből,szorgalmából adódó különbségeket eltüntesse,ezért egy igen körültekintő kérdőívet dolgozott ki, és kitöltésére utasítást fogalmazott. Az országos gyűjtést a meglévő közigazgatás rendszerében működő intézmények: város, mezőváros, falu, a hozzájuk tartozó puszták, erdők, vizek hálózatán keresztül tartotta kivitelezhetőnek. A Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Történelmi Társulat, a Századok szerkesztősége jóváhagyásával hivatalos úton a Belügyminisztérium és a megyei szervek támogatásával mintegy 60 000 példányban küldte szét helynévkutatási kérdőívét, és a kitöltési utasítást. Bár a felkérésnek nem minden község tett eleget, némelyik olyan gyenge anyagot küldött vissza, hogy Pesty az adatközlés megismétlésére szólította fel (pl. Kaba), mégis felbecsülhetetlen értékű helynévanyag gyűlt össze. Pesti öt kötetben kívánta megjelentetni a gyűjtés eredményét. Tervei szerint a gyűjtés történetének, módszerének bemutatása után a helyneveknek, mint történeti forrásoknak jelentőségét kívánta elemezni, végül értékelte volna az összegyűlt anyagot. Sajnos munkájának csak egy kötete készült el,

2 tervei megvalósításában megakadályozta a halál. Az összegyűjtött hatalmas anyag megyénként rendszerezve ma az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában található.

3 Jelentősége egyre inkább nyilvánvalóvá válik, amit az is bizonyít, hogy egymás után jelennek meg az ország egy-egy tájegységének helyneveit felölelő kiadványok.

4 De egyre sürgetőbb a feladat ezt az elsőrendű forrásként értékelt, szá1Pesty Frigyes: Helynevek és a történelem. (Budapest, 1878.) 2 Magyarország helynevei I. (Budapest, 1888.) 3 Országos Széchenyi Könyvtár Fol. Hung. 1114. 4 Pesty Frigyes kéziratos helynévtárából : Tolna megye Pesty Frigyes helynévtárában = Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve II—VII. 1971—76. — Észak-Bácska földrajzi nevei Pesty Frigyes kéziratos helységnévtárában. = Türr István Múzeum kiadványai 21. (Baja, 1973.) — A Galga-völgy földrajzi nevei Pesty Frigyes kéziratos helységnévtárában. = Múzeumi Füzetek 8. (Aszód, 1976.) — A gödöllői járás nyugati részének földrajzi nevei Pesty Frigyes kéziratos helységnévtárában. = (Aszód, 1979.) Múzeumi füzetek 13.— Pesty Frigyes Helységnévtára Fejér megye. = Fejér Megyei Törteneti Évkönyv 11. (1977.) — Pesty Frigyes 1864. évi helynévgyííjtése Komárom megye (Tatabánya, 1977.) — I. Jászkunság (Kecskemét Szolnok, 1978), II. Külső-Szolnok (Szolnok, 1978). Katona József Megyei Könyvtár — Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár. Békés megye Pesty Frigyes helynévgyűjtésében (Békéscsaba, 1983). 217