Módy György szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 4-5. (Berettyóújfalu, 1986)

TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Molnárné Mayer Mária: Mutatvány Pesty Frigyes Bihar megyei Helynévgyűjtéséből

mos további kutatás elengedhetetlen fontosságú alapanyagául szolgáló gyűjteményt teljes egészében megjelentetni. Ezúttal gyűjtéséből 11 település anyagát adjuk meg. Ezek a felvétel idején jelentős szerepet játszottak Bihar megye életében, valamint múltjuk, hagyományaik is igen fontosak. A minta kiválasztásánál arra is figyeltünk, hogy a települések lélekszáma eltérő legyen, s hogy földrajzi helyzet, a Debrecentől, ill. Nagyváradtól való távolság is különbözzön. Fel kell hívnunk a figyelmet a terület korábbi kutatásainak munkáira, így Bunyitai Vincéére,

5 K.Nagy Sándor „Biharországról"

6 szóló útirajzára, valamint Osváth Pál munkájára.

7 Ezeknél korábbi, de semmiképpen nem hagyható figyelmen kívül Bél Mátyás

8 és Römer Flóris

9 leírásának e vidékkel foglalkozó része. Fényes Elek földrajzi szótára

1

0 is fontos támpontokat adhat a bihari vidéket kutatók számára. HELYNEVEK Ártánd községből, Bihar megyéből Feleletek az l

s

o laponni kérdésekre — Az l

sôr

e Ártánd helység fekszik Bihar megyének Sárréti járásában. — E vidék más elnevezéssel nem bír. — A 2

lkr

a E helységnek úgy helyben mint országszerte ismeretes neve: Ártánd. — A 3

lkr

a E helységnek más elnevezése hajdan sem vólt. — A 4

lkr

e A XVJ

k század első felében említtetik legkorábban mint puszta, amikor az Ártándi ős magyar nemes család bírta. — Az 5

lkr

e Az egyház levéltárában lévő régi jegyzőkönyvekben olvasható jegyzés szerint, ezen helységet a Nagyvárad közelében fekvő Ősi pusztáról kiv. Márton, Kabai, Kenderesi, Nagy és Sáhi család ülték meg először 1722

k esztendőben. —A 6

lkr

a A község neve az öregektől átvett hagyomány szerint, eredetét, első birtokosától az Ártándi családtól vette. A 7

lkr

e Ártánd község határos keletfelől Bors községgel, Északról Nagyzomlin pusztával, Nyugotról Mezőkeresztes mezővárossal. Délről Tarján községgel. — A község határában lévő topographiai nevek közzül említést érdemelnek : a, Barát-Zomlin, egy kis puszta, hajdan kamarabirtok vólt, vagy a múlt század második felében elpusztult kolostorban, barátok lakták, de már nem tudni miféle rendűek. b, Farkas domb emelkedett hely, hajdan erdőség környezte, most szántóföld, nevezetét azon körülményből nyerte, hogy hajdani rendkívüli nagy árvizes időkben, más helyről a farkasok kiszoríttatván ide vonultak s iszonyatos ordítással rémítették a lakosokat s innen a határ ezen része máig is „Farkas domb dűlőnek" neveztetik. — c, „Kóldushát" kissé emelkedett hely, szántó föld, nevezetét hajdani terméketlenségétől nyerte. — d, „Harangöntő sziget" hajdan rétes sziget, most kaszálló itt öntetett 1793

ban az ártándi, és a M.Keresztesi kissebbik harang s innen vette nevezetét. — 5 Bunyitai Vince: A váradi püspökség története alapításától a jelenkorig. I—

III. (Nagyvárad 1883—1884.) 6 K. Nagy Sándor: Biharország. Útirajzok I—

III. (II. kiadás. Nagyvárad 1884, 1885, 1888.) 7 Osváth Pál: Bihar vármegye Sárréti Járása leírása. (Nagyvárad, 1875.) 8 P. Szalav Emőke—Csorba Csaba: Bél Mátyás: Bihar megye leírása. In: Bihari Múzeum Évkönyve ^ II. (Berettyóújfalu, 1978.) 9 Sz. Mát hé Márta: Rómer Flóris bihari munkássága (A bihari útinapló). In: A debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974. (Debrecen, 1975.) 1

0 Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára I—IV. (Pest, 1851.) 218