Módy György szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 4-5. (Berettyóújfalu, 1986)

TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Cennerné Wilhelmb Gizella: Zsáka vára

Centiemé Wilhelmb Gizella Zsáka vára 1541-ben Magyarország háromrészre szakadásával az ország közepén határvidékké lettek olyan települések, amelyeket a politika és a háborúk sodra addig nem érintett. A törökkel vívott harcokban vagy a Habsburg király alatti Magyarország és az erdélyi fejedelemség küzdelmeiben kevésbé jelentékeny erősségeknek is fontos szerepük lehetett a pillanatnyi előnyszerzésben. Ez az adott szerep megnövelte vagy éppen felkeltette a távoli német birodalom érdeklődését is az eddig ismeretlen magyarországi vidékek iránt, hiszen a császár harcolt ott a pogánnyal vagy töröktől támogatott erdélyi ellenfelével az ország integráns birtoklásáért. Ez az érdeklődés az irodalmi kompendiumok lapjairól átment az illusztratív grafika műfajába is. Erről tanúskodnak Zsáka várának XVI. századi ábrázolásai.

1 Zsáka 1332-ben már templomos hely, birtokosai Izsákainak nevezik magukat.

2 Az Izsákaiak udvarházából lett a vár, amelyet 1552-ben említenek először, amikor a korábban Egernél vitézkedett Bay Andrást nevezik ki kapitánynak.

3 Az 1556-ban Lengyelországból visszatért János Zsigmond fejedelem és hívei szemet vetettek a Nagy-Sárrét keleti szélén fekvő erősségre, amely mocsaras környezetéből adódóan valóságos „Sárvár" lehetett.

4 Báthori István Szatmár elfoglalása előtt kísérelte meg az ostromot,

5 1564-ben sikertelenül próbálkozott a vár elfoglalásával.

6 Feltehetőleg a folytonos fenyegetettséggel magyarázható, hogy a vészterhes 1566. esztendő május 25-én az akkori birtokos, Izsákai András átadta a várat I. Ferdinánd megbízottainak, Schwendi Lázárnak, a magyarországi Habsburg-hadak főkapitányának, Kerecsényi László gyulai és Zay Ferenc kassai kapitányoknak.

7 A király nem tudta birtokában tartani a várat, mert ugyanazon évben János Zsigmond a zimonyi török táborból történt hazatérése után Kolozsvárt összegyűlt seregével a magyarországi részekbe nyomult, és mielőtt Tokaj ostromát megkezdte volna, Zsáka és Bajom (Biharnagybajom) várát elfoglalta.

8 Az első képes híradás az erdélyiek sikereiről 1569-ben jelent meg. Giulio Ballino Velencében napvilágot látott, híres várakat és erősségeket bemutató rézkarcos kiadványában Győrj 1 A Hajdúböszörményi Hajdúsági Múzeum 1984-ben megszerezte a zsákai vár 1566-os ostromának fametszetű ábrázolását. Közleményünk Csorba Csaba: Adattár a X—XVII. századi alföldi várakról, kastélyokról és erődítményekről. In: Déri Múzeum Évkönyve, 1972. (Debrecen, 1974.) 223. bibliográfiájának segítségével ebből az alkalomból foglalja össze a vár és ikonográfiájára vonatkozó adatokat. 2 Fóris Anna—Kertész János: Bihar vármegye községei. In: Bihar vármegye. (Szerk.: Nadányi Zoltán, B.pest, 1938.) 518. 3 K. Nagy Sándor: Bihar-ország. Útirajzok. III. (Nagyvárad, 1888) 56.; Nagy Iván: Magyarország nemesi családai ... (Pest, 1857) 88. 4 Gyalókay Jenő: A biharmegyei hadjárat 1604-ben. = Hadtörténelmi Közlemények, 1928. évf. 271. 5 Lukinich Imre: Erdély területi változásai a török hódítás korában. (B.pest, 1918) 114. 6 Lukinich Imre : Az északkeleti várháborúk történetéhez. 1561—1565. = Hadtörténelmi Közlemények, 1913. évf. 589. 7 Roska Márton: Ásatások a zsákai várban. = Archaeológiai Értesítő, 1942. évf. 54. 8 Lukinich i. m. 5. jegyzet 123. 173