Módy György szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 4-5. (Berettyóújfalu, 1986)

TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Módy György: Zsáka és környéke a XVIII. századig

lomukat. Zsákán 1791-ben Darvason és Vekerden a XVIII. század derekán épülhettek a görögkeleti templomok. Ez utóbbiak már az 171

5—1720 közötti újratelepítéssel id

ekerült_ i

degen et

nikum. a románság jelenlétét is hi7o

nvírjákj

0

1 A XVIII. századi demográfiai adataink azonban mutatják, hogy az újratelepedés nem jelentette kizárólag idegenből, éppen hogy más etnikumból származók megjelenését. A XVII. század 70—80-s éveiben elmenekült jobbágyság egy része visszatért ősei falvaiba. A kis lélekszámú furtai parasztok még pecsétnyomót is csináltattak maguknak. A múlt század végén még használatban volt — rajta lévő alak jobbjában sarlót, baljában búzakalászt tart. Felirata: Fúrta x Falu x 1700. Feltehetően az elmenekült jobbágyság egy részének visszatérését örökíti meg.

10

2 A szerencsésebb történeti sorsot kapott nem túl messzi településekből magyar parasztok is telepedtek le mindegyik falunkban, ahogyan a furtai pusztát 1720-ban zsákaiak ülték meg. A 17 szabadmenetelű zsákai paraszt, mivel robotjukat, Komáromi György zálogbirtokos évi 12 napra akarta emelni, 400 forintért bérbe vették a váradi káptalantól a furtai pusztát s új otthont alapítottak.

10

3 101 Bihar vármegye és Nagyvárad. Magyarország vármegyéi és városai. (Szerk. Borovszky Samu, Budapest, 1900) 66, 163, 165. 102 Ifj. Gyalókay Lajos: Bihar vármegyei régi magyar községpecsétek. = Századok VI. évf. (1872) 278. 103 Osváth i. m. 363. 170