Módy György szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 4-5. (Berettyóújfalu, 1986)
TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Módy György: Zsáka és környéke a XVIII. századig
Mivel a kutatásba bevont falvakra vo natkozó legkorábbi okleveles adat csak a X III. század harmadik évtizedéből származik — ugyanakkor ismert említ éseik döntő tö bbsége csak a XIV. század második feléből vagy még későbbről való. így a megtelepedés időrendjéig vonatkozóan elsősorban régészeti, helynévkutatási és XIV—XVI. századi birtoklástö rtóneti adatokra támaszkod ha tun k. Természetesen be kellett a vizsgálódásba vonni azokat a középkori falvakat is, melyek határa pusztulásuk után Zsákába, Furtába, Darvasba vagy Vekerdbe olvadt be. Egész vizsgált területünk korai megülését bizonyítják a Fúrta—Györgyös lelőhely X— XI. századi, a Fúrta—Korda sziget és a Fúrta—Veres érmente lelőhelyek XI—XIII. századi, valamint a Fúrta—Telek lelőhely X—XV. századi régészeti leletei. Ez utóbbi szinte teljes bizonyossággal az elpusztult Megver faluhoz kapcsolható, míg a furtai határ többi három lelőhelye mögött feltehetően nemcsak a későbbi Fúrta falu korai előzményét kell lássuk, hanem olyan név szerint nem ismert X—XI. századi települését, melynek életét a tatárjárás pusztítása véglegesen megszakította. 4 Bizonyos, hogy a Megyer helynév az ómagyar Megyer törzsnévből keletkezett, így itt e törzsbeliek X. századi települése volt. 5 Mesterház}- Károly szerint a furtai határ többi kora Árpád-kori lelőhelyei közül nyilván csak egy kapcsolható a későbbi Furtához, de bizonyos, hogy mindegyik egyidős Megyer falu létrejöttével, sőt azt meg is előzhette, így az első megszállókhoz kell őket kötni. Figyelembe véve Győr ff y Györgynek azt a megállapítását, hogy „Mint más dukátusi vármegyében, Biharban sincs nyoma az egész megyére kiterjedő magyar nemzetség uralmának.", a Szent István ko ri bihari birto kos nemzetségek köz ül a legkoráhhan megjelent Ákos és Barsa neme k ugy an a Berettyó-völ gyben birtokosok , a Told nem a Körösközben, de falvaink birtoklástörténetében egyik sem játszott szerepet. A nem sokkal utánuk a Berettyó és a Sebes Körös vidékén nagy adományokat kapott Hon tpázmánv nemzetségnek és majd később a Zsák át is hirtokló d uná ntúli eredetű Zovárd rtcmngk. é s..a vele egve redetűnck tartható Sárt ván yvecsc nemzetsé gnek jelentős szerepe volt területünkön , de ezek egyike sem tekinthető természetesen bihari „ősfoglaló" nemzetségnek. Bihar vára és földje Anonymus szerint Árpád trónörökösének, Zoltá-nak a birtoka lett s a hercegek dukátusában találjuk a XI. század folyamán is. Bihar vár megyéjéhez tartozott eredetileg a későbbi Békés és Zaránd megyék területe is, és feltételezhető, hogy kezdetben Békés megye későbbi kiterjedésének csak déli részére, a békési esperesség területére korlátozódott. A Bihar vár megyéjének nagyobbik felét elfoglaló korábban lakatlan hegyvidék is I. István alatt tagolódott be a vár-, illetve a királyi birtokok rendszerében. Jakó szerint a hatalmas területnek nemcsak Bihar vára volt a központja, hanem másik igazgatási egység is létrejött. Ennek a kései emléke — amikor már Békés megye is teljesen kialakult — a Körösköz elnevezés, mellyel fentebb már foglalkoztunk. Ez ugyanis nemcsak táji elnevezés volt, hanem 1398-ban Csökmőt, Bökényt és Irázt mint a körösközi ispánságban lévő falvakat („... in Comitatus de Kereskuz") említik. Feltételezhetünk tehát a XII —XIII. században egy önálló körösközi ispánságot, az általunk vizsgált települések ehhez tartozhattak. Ez a körösközi ispánság egybe esik területileg a szeghalmi esperesség vidékével. A Zovárdok és a Sártványvecsék a Békésben lévő központjaikból — Szerep és Bajom — így terjeszkedhettek már korán királyi és várbirtokok elnyerésével azon a területen is, mely a későbbiekben mindig Bihar vármegyéhez tartozott. 6 4 Mesterházy Károly: Régészeti adatok Hajdú-Bihar me gye I X—XII I. századi településtörténe- téhez I. In A Déri Múzeum Evköny v e 197 3. (Szer k. Dankó Im r e, Módy György és Ujvárv Zoltán közreműk. Debrecen, 197 5) 106. és II. rész. In A Déri Múzeum Evkönyve 1974. (Szerk. Dankó Imre, Módy György és Szendrey István közreműk. Debrecen, 1975) 219, 256, 257. — Mindegyik lelőhelyen kerámialeletek jelzik a településeket. Fúrta kora Árpád-kori temetőjét még nem sikerült fellelni. 5 Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára (Budapest, 1978) 415—416. 6 Györffy Gy ör gy• ' Az Árpád-kor i Ma gyarország tör ténet i földrajza. A Cs . (B uda pest, 1 963) 494, 495, 496, 572, 576, 577. — Jakó i. m. 30.
