Módy György szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 4-5. (Berettyóújfalu, 1986)
TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Módy György: Zsáka és környéke a XVIII. századig
A kevés korai okleveles adatunk közül egyik első éppen Megyer falura vonatkozik. A Váradi Regestrum, tüzesvaspróba bíráskodási jegyzék egyik 1220. évi peresetében szerepel Megyer falubeli (villa Megyer) Fulcus, aki több Questest (Kestest?) falubeli lakost vádolt négy márka miatt. A poroszló Quenes (Kényes-Kinizs) faluból való volt, a bihari udvarispán bíráskodott és Fulcus megnyerte a követelt összeget. 7 Míg Kényes-Kinizs falu azonosítása megnyugtató, később a Told nembeliek birtoka volt, ma puszta Magyarhomorogtól északra, addig a bizonytalan olvasatú Kestest azonosítása a mai Cécke és Élesd közötti Keszteggel már csak a távolság miatt is igen kétséges. 8 A X. században telepített Megyer falu helyét teljes bizonyossággal meg tudjuk állapítani. A Fúrta keleti határában, Mezősas felé eső Pap-Megyer puszta, illetve az ugyanott található Nagy Megyer és Kis Megyer határrészek őrizték meg emlékét. Az itteni Telek nevű határrészen feküdt maga a falu. 9 Ugyancsak a Váradi Regestrumban szerepel, szintén 1220. évi említéssel Bozsód falu. Pusztulása után határa Darvaséba olvadt be. Calondus (Kalandos) nevű embert „de villa Bosold" több más falubeliekkel együtt lopással vádoltak. Mika bihari ispán ítélete után hordozta a tüzesvasat, megégett, de az egyházba menekült, így mentesült a büntetéstől. 10 A helynév kapcsolata a Bozsók helynevekkel bizonyítatlan, utóbbiak egy szláv személynévből eredő régi magyar személynévből váltak a kora Árpád-korban helynevekké. 1 1 Igen valószínű, hogy itt a honfoglalók szláv népességet találtak, mert Bozsód falu 1333. évi említéséből megtudjuk, hogy a másik neve Zomlin volt, ez pedig szláv elnevezés. A Nagy-Sárrét nyugati oldalán ugyancsak szláv lakosságra utal a Szerep helynév is. 1 2 Bozsód helyét pontosan megadja a Darvas és Vekerd közötti Kis- és Nagy-Bozsód puszták neve. 1 3 A harmadik korai írott emlékkel rendelkező településünk a későbbi Cséff^Csiff. A Váradi Regestrum egyik 1229. évi esetében szerepel László országbíró Marcus nevű poroszlója ,de Cheph'. A helynév a régi magyar Csépa, Cséfa személynévből származik, mely a Csépán ,István' személynév becézőalakja volt. 1 4 A falu megülése a XII. századig megtörtént, a tiszta személynévből keletkezett helyneveknek a korában. Darvastól észak—északnyugatra kell keresnünk, helyét jól mutatják a darvasi határban a Csiff puszta elnevezés és a ma is élő Csiffi-hídi gátőrház név. 1 5 Fúrta kora Árpád-kori megülését a már fent hivatkozott régészeti leletek mellett szintén a névadás bizonyítja. A helynév ugyanis a latin Fortunatus-ból eredő régi magyar Fortunád személynév becézőalakjából származik. 1 6 így a falu a tatárjárás előtt már bizonyosan megtelepedett. Okleveles adatunk a XVI. századig (!) nincs a falura. Bizonyos, hogy a tatárjárás pusztítása hosszú időre megszakította életét. Lehet, hogy csak a XIV. század elején népesült be újra. Zsákára, Darvasra és Vekerdre ugyancsak nincs nemhogy tatárjárás előtti, de még a XIII. század második feléből származó írott emlékünk sem. Az eddigiekből összegezhetjük azt, hogy vizsgált területünkön minden bizonnyal gyér szláv népességet találtak a honfoglaló magyarok. Úgy nevezett foglaló nemzetség jelenlétét bizonyítani nem lehet, az első szállások-falumagok a X—XI. században létrejöttek és a nemzetségfők Géza, illetve István-kori letörésének bizonyítékát kell lássuk az idetelepített 7 Karácsonyi János—Borovszky Sámuel: Az időrendbe szedett váradi tüzesvaspróba-lajstrom az 1550-iki kiadás hű hasonmásával együtt (Budapest, 1903) 250. a Nr. 260. (117.) eset. (a továbbiakban VR) 8 Györffy i. m. 633, 634. 9 Osváth i. m. 373. 10 VR 241—42. a Nr. 235. (105.) eset. 11 Kiss L. i. m. 124. 12 Györffy i. m. 571, 494. 13 Osváth i. m. 326—27. 14 VR 293. a Nr. 362. (351.) eset. — A helynévre 1. Kiss L. i. m. 159—60. 15 Györffy i. m. 608. és Hajdú-Bihar megye térképe 1:150 000. (1977.) 16 Kiss L.i.m. 226. 154
