Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 3. (Berettyóújfalu, 1982)

NÉPRAJZ — VOLKSKUNDE - Kálnási Árpád: Mezőpeterd földrajzi nevei

VALÉRIA Valérija, '-ra (sz., t., 100). — Az Elek család egyik nőtagjának a birtokrésze volt. Tanya és földtábla tartozott hozzá. A tanyát, melyen egy istálló és cselédház volt, 1945 után felszámolták. Helyére építették a tsz Kis-tanyáját. Valérija-istállóu, Valéríja-tanya: A gazdasági központot így is nevezték. VALÉRIA-FÖLD Valéríja-főüd, -re. L. Valéria-tábla. VALÉRIA-ISTÁLLÓ Valérija-istállóu. — L. Valéria. VALÉRIA-TÁBLA Valérija-tábla, -ba (sz., 101). — A tanya körüli földtábla neve. Valérijaföüd: Mindkettőt mondják. VALÉRIA-TANYA Valéríja-tanya, '-ra. — L. Valéria. VÁLYOGGÖDÖR Vájoggödör, -re (g., 41). —- Itt vetették az építkezésekhez a vályogot. VÁNCSODI GÁT -ra (ú., 31). — Országút, Váncsodra vezet. Másik neve: Váncsodi ut. VÁNCSODI ÚT Váncsodi ut, -ra. — L. Váncsodi gát. VÁRADI FÖLDJE Váradi főüggye, '-re (sz., 65). — A Vagyon váltság része. Az első világháború után kapta Váradi János vitézi szolgálataiért. Másik neve: Vitész-főüd volt. Ma mindkettő kihalóban van, helyettük a dűlő nevét mondják. VASÚT-DŰLŐ Vasud-düllöü, -re (ú., 69). — Földút a vasútnál. VÉN-ERDŐ. — T

3: Vén erdő. Kihalt név. L. Erdő-föld. VERES-MEZŐ. — N. J. adata: „Veresmező vót, mikor kimagvazott." A Homok-tábla után említi, feltehetőleg valahol ezen a részen lehetett. VERESNYÉL -re. L. Veresnyele. VERESNYELE Veresnyele, Veresnyelü, Veresnyeli, -re (sz., 53). — N. J. : veresnyelü (!). Földterület a Veresnyele-ér két oldalán. A néphagyomány szerint valamikor a törökökkel harcoltak itt. Állítólag kardokat s más harci eszközöket találtak ezen a helyen. — A név ejtésében az adatközlők bizonytalanok voltak. A szóvégi mgh. jellegét nem mindig lehetett egyértelműen megállapítani. Veresnyél: Bizonyára tévesen kikövetkeztetett alak az előbbi formákból. így közli a T

3 is: Veres nyél. VERESNYELE-CSATORNA Veresnyele-csatorna. L. Kanális. VERESNYÉL-ÉR. L. Kanális. VERESNYÉLEN TÚL Veresnyelin tul (sz., 40). — T

3: Veresnyélen tul. A csatorna községtől távolabbi partjának a megjelölése volt. Helyraggal nem használták. Ma már nem mondják. VERES-TANYA (t., 60). — A Gusztáv-puszta gazdasági központja volt. Istállók, bognár- és kovácsműhely, dohányszárító, gazdatiszti lakás, cselédház tartozott hozzá. 1945 után felszámolták. — Népi nevét onnan kapta, hogy az épületek vörös cseréppel voltak fedve. Gusztáf-tanya: A tulajdonos keresztnevével ritkábban mondták. VITÉZ-FÖLD Vitész-főüd, -re. L. Váradi-tag. ZUG ~, -ba (sz., 96). — PESTY : ~. T

3 : ~. Dűlő az országút és az Öly vös egyik kanyarulata között. Neve kihalóban van, a terület a Valéria-tábla része. 269