Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 3. (Berettyóújfalu, 1982)

NÉPRAJZ — VOLKSKUNDE - Fehér Agnes: A hagyományos családmodell átalakulása egy bihari falu (Tépe) társadalmában

Fehér Ágnes A hagyományos családmodell átalakulása egy bihari falu (Tépe) társadalmában „Gyermeknevelő manufaktúra, a biztonság szigete egy bizonytalanná vált világban, népszámlálási alapegység, önelszámoló gazdasági kisüzem, egymással összezárt neurotikusok rabcellája — mi is a család voltaképpen?" — teszi fel a kérdést Hernádi Miklós.

1 A családszociológiával foglalkozó művek egy része megkérdőjelezi a család intézményének létjogosultságát, más része viszont éppen azt igyekszik hangsúlyozni, hogy az egyénnek személyisége harmonikus fejlődéséhez szüksége van a családi közösségre. Az egymással szembenálló nézetek ellenére ezek a munkák valamiben megegyeznek: felismerik azt, hogy a hagyományos társadalmi tendenciák felbomlásával egyidejűleg a hagyományos családmodell is átalakul, helyet adva egy minőségileg is új képződménynek. Hogyan mentek végbe a családdal kapcsolatos változások egy tradicionális falu kultúrájában, egyáltalán hogyan jellemezhetők az utóbbi két évtized uralkodó családtípusai Tépén? Az alföldi területekre jellemzően Tépe községben századunkban a patriarchális kiscsalád volt az általános, mely a szülőket és gyermekeiket foglalta magában. A legidősebbek azonban még emlékeznek arra, hogy az első világháború előtt a nagycsalád modellje is élt a faluban. A nagycsalád legtovább a módosabb rétegek körében maradt fenn, ahol döntő szempont volt, hogy a meglevő föld ne aprózódjon tovább, a család gazdasági erőforrásai minél hatékonyabban egy kézben összpontosuljanak. A családfő, a gazda irányító szerepe gazdasági és erkölcsi értelemben egyaránt érvényesült a család többi tagjával szemben. Ö szervezte meg a munkát, rendelkezett a vagyon, a gazdaság felett, és ellenőrző funkciót is gyakorolt. „Akik nagy kort élnek meg, a csoport minden bölcsességének letéteményesei, s rendszerint ők a hatalom és tekintély birtokosai."

2 A faluban a század első évtizedétől kezdve a meglevő nagycsaládok száma elenyésző lett, és a nukleáris családnak a típusa vált uralkodóvá. A nukleáris család esetében már hiányzott az a szigorú és merev hierarchia, mely a nagycsaládos területeken oly annyira jellemző. A fiatalok megházasodván elhagyták a szülői házat, külön portát alapítottak. A kiscsaládot vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a gazda és felesége korántsem bírtak már olyan hatalommal és tekintéllyel, mint az a nagycsalád esetében megfigyelhető volt. A hagyományos tépei társadalomban a családalapítás kritériuma az volt, hogy a házasulandó felek némi vagyonnal, lehetőleg földdel rendelkezzenek. Általában a hasonló anyagi státusú, és társadalmi helyzetű emberek kötöttek házasságot. („Suba a subához, guba a gubához, ott nagy baj nem lehet.")

3 — elve érvényesült. A tépei családokban átlagosan két-három gyermek nevelkedett. 1 Hernádi Miklós: A család kicsiben és nagyban. Élet és Irodalom, 1979. 7. 2 Sumner, William Graham: Népszokások. Szokások, erkölcsök, viselkedésmódok szociológiai jelentősége (Budapest, 1978.) 456. 3 Saját gyűjtésemből. Tépe, Hajdú-Bihar megye. 253